Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

584 Szerződés. rtál az eset fenn nem forog, minthogy annak szövege kétséget som hagy fenn a tekintetben, hogy a kereseti követelés kifizetése attól a feltételtől tétetett függővé, hogy az alperes haszonbérlője a- gaz­dasági felszerelés árát kifizesse. (1896. nov. 26. I. G. 230. sz.) 270. C.: A közjegyzői okiratban foglalt szerződésben a szer­ződő felek világosan kifejezvén akaratukat, annak értelmezésére ok fenn nem forog, a tartalomtól eltérő értelmezésnek, a szerződés tar­talma kibővitésének vagy a szerződéstől eltérő akaratnyilvánítás meg­állapításának pedig a jelen esetben már azért sem lehet belye, mert a tényállás szerint felperes bizonyitékot fel sem ajánlott abban az irányban, mintha a szerződés nem tartalmazná a felek egyező aka­ratát vagy hogy egyező akaratuk egy része a szerződésbe fel nem vétetett volna. (1902. nov. 27. I. Gr. 315. sz.) A használt szavak közönséges értelme. 271. C.: Jogszabály az, hogy az irásba foglalt szerződések értelmezésénél elsősorban a szavaknak egymással való összefüggé­sében azok közönségesen elfogadott értelméből kell a szerződő felek akaratát megállapitani, hacsak nem bizonyittatik, hogy a felek vala­mely szónak a közönséges értelemtől eltérő más értelmet vagy jelen­tőséget tulajdonitottak. (1899. decz. 6. G. 466. sz.) 272. C. : A szerződések homályos értelmezésénél az a jogsza­bály, hogy első sorban a szóknak egymással összefüggésben közön­séges értelme veendő figyelembe és ebből állapitandó meg a szer­ződő felek akarata, ha csak nem bizonyittatik, hogy a szerződő felek valamely szónak a közönségestől eltérő értelmet tulajdonítottak és a szerződés értelmezés egyéb szabályai csak akkor jöbetnek alkalma­zásba, ha a grammatikai értelmezésnek fenti szabálya eredményre nem vezet. (1900. márcz. 3. I. G. 11. sz.) A használt szavak betűszerinti értelme. 273. Bpesti T.: Az A) alatti adóslevélben kiköttetett, hogy alp. a tőketartozást 1900. évi február 1-éig teljesen törleszteni kö­teles és hogy ha alp. emez idő alatt mástól vásárolná a, sört és nem felp.-től, alp. minden egyes eset után 100 frt birságot fizet. Minthogy a szerződés csak a tekintetben tartalmaz határozott ren­delkezést, hogy alp. adósságának részletekben való törlesztésére 1900. évi január hó végéig halasztást nyert és hogy az azzal egybe­eső határidőig alp. arra kötelezte magát, hogy sörszükségletét egyedül felp.-nél szerzi be, másrészről a felebbezési biróság tény­ként megállapította, hogy alp. adósságait még 1897. év július hóban

Next

/
Thumbnails
Contents