Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

Feltétel és időhatározás Erkölcstelen feltétel. 266. Szegedi T.: Annak kikötése, hogy a fizetési kötelezettség* a vádlottak elitélése esetére vállaltatik. sem a törvénybe, sem a jó erkölcsökbe nem ütközik s ekként ez a feltétel érvénytelennek nem tekinthető. (1901. okt. 15. G. 132. sz.) Időmeghatározás. 267. Bpesti T.: Az A) alatti levél tartalma szerint alp. arra kötelezte magát felp.-sel szemben, hogy abból az összegből, a melyet ő a visó-völgyi vasút létesitése tárgyában özv. M. J.-né és M. R.val kötött szerződés és egyezség értelmében, ez utóbb nevezetteknek űzetni kötelezett, és a mely összeg 1896. évi szeptember hóra van előirányozva, a kereseti összeget felp.-nek megfizetni fogja, kétségtelen tehát, hogy az A) alattiban alp. nem valamely feltételh z köti a fizetést, hanem esak azt jelenti ki, hogy M. J.-nak van az ő kezei közt szerződésileg és egyezségileg kötelezett követelése, a mely a kereseti összeget meghaladja, és meghatározza az időt. a mikor özv. M. J.-né és M. R.-nak ez a követelése kifizetendő lesz. már pedig* a keresetindításkor 1896. évi szeptember hó utolsó napja is eltelvén, a felebbezési biróság nem sértett anyagi jogszabályt, a mikor alp.-t a kereseti összeg megfizetésére kötelezte, mert általánosan elfogadott jogszabály az. hogy oly esetben, a midőn a szerződésben feltétel nincsen, hanem a szerződés kezdéséül olyan időpont jelöltetett ki, melynek bekövetkezése bizonyos, a szerződés által megállapított jogviszony azonnal létre jő, és csak a jog érvényesítése halasztatik el a kezdési időpontig. (1897. máj. 14. I. G. 74. sz.) 268. Győri T. : Időmeghatározás csak akkor állapítható meg, ha a kikötött időpont bekövetkezése bizonyos, ha ellenben az időpont bekövetkezése bizonytalan. —• lehet, hogy bekövetkezik, lehet, hogy nem, — akkor az időmeghatározás feltétellé válik. (1898 jan. 27. G. II. 87/1897. sz.) HATODIK FEJEZET. Jognyilatkozatok értelmezése. A szerződéskötés hiányai. Szerződés értelmezésének előfeltételei. 269. Bpesti T.: Általánosan elfogadott jogszabály az, hogy a szerződés értelmezése csak oly esetekben foglalhat helyet, hol az •kirat szövege erre rászorul, már pedig a 2. • . alatt csatolt okirat-