Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

442 Kötelmi jog. Kötelem keletkezése egyoldalú Ígéretből. 5. B p e s t i T. : Ha tényként fogadtatik is el a folobbezési bíróság Ítéletében külön ki nem emelt az az alp.-i nyilatkozat, hogy ő a kereseti követelést ki fogja fizetni, még" ebből felp.-éknek követelési joga nem származik, a mennyiben felp.-ek maguk sem állították, hogy alp.-nek ezt a nyilatkozatát elfogadták, s ekkép köztük és alp. közt a kereseti követelés tekintetében kötelező megállapodás jött létre, a nélkül pedig alp.-nek egyoldalú nyilatkozata pusztán alp. akkori szándékát fejezi ki, de jogalkotó tényt nem képez. (1896. okt. 30. I. G. 214. sz.) 6. B p e s t i T.: Általánosságban elfogadott jogszabály az, hogy az egyoldalii ígéretből akkor, ha az a fél, a kinek javára az igéret tétetett, azt elfogadja, bíróilag is érvényesíthető kötelem származik. (1897. febr. 19. I. G. 13.) 7. C.: Fel]), panaszolja, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy a valódiságára nézve kétségbe nem vont A) alatti okiratot, jóllehet alp. abban a követelésbe vett összeg fizetésére feltétlen kötelezettséget vállalt, az ügy eldöntésénél bizonyítékul el nem fogadta. Ez a panasz nem bír megállható alappal; mert a szóban forgó okirat nem tartalmazza a kötelezettség jogalapját, már pedig általánosan elfogadott jogszabály az, hogy azokon a különleges viszonyokon kivül, melyekre külön törvényes intézkedések állanak fenn, köztörvényi kötelem létesítéséhez érvényes kötelezettségi alap kívántatik meg, minélfogva az egyoldalú fizetési Ígérettel tanúsított elismerés magában véve önálló kötelmet nem létesít és a kötelezett fél annak érvényél az alapul szolgáló jogviszony természetéből merített kifogásokkal megtámadhatja. Az A) alatti okirat a jogalapot nem tartalmazván, azt a jogi okot, a mi alp.-t annak kiállítására indította, a felebbezési bíróság ítéleti tényállásában volt hivatva megállapítani. Már pedig a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint alp. az A) alatti kötelezvényt felp. részére azért állította ki, mivel egy éjjeli korcsmai mulatozás közben, mely alkalommal mind a ketten megittasodtak, felp. zsebéből 565 frt elveszett s midőn másnap felp. följelentésére alp. a városi rendőrség által letartóztattatott és felelősségre vonatott, alp. kijelentette, hogy ártatlansága ellenére, ha személyes szabadságát visszanyeri és a vizsgálattól menekül, kész felp. kárát megtéríteni. Alp. kihallgatása után szabadlábra helyeztetett ugyan, de a bünvizsgálat ellene tovább folytattatott, az azonban eredményre nem vezetvén, alp. a felp. részéről ellene emelt vád és következményei terhe alól felmentetett. E szerint a tényállás szerint tehát a felp. által peressé tett követelésnek törvényszerű alapja