Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

Bevezető szabályok. 443 hiányzik, oly fizetési ígéret pedig, mely valamely megindított hivatalos eljárásnak abbanhagyása czéljából a felek akaratától nem függő megszüntetésétől feltételezetten tétetett, a felek között jogi kötelmet nem létesit. Ennek következtében tekintet nélkül arra, hogy kényszer hatása alatt állott-e az alp. az okirat kiállításakor vagy sem? helyes a felebbezési bíróságnak az Ítéleti tényállásra alapított az a jogi döntése, mely szerint alp. az A) alatti alapján fizetésre jogszerűen nem kötelezhető. (1900. márcz. 17. 44. sz.) 8. C.: A jelen per elbírálásánál az képezi a döntő körülményt, hogy való-e felp.-nek a kereset alapjául vett az az állítása, hogy alp. gróf P. S.-né tulajdonát képező gatai uradalomnak általa történt haszonbérbe vétele alkalmából tette-e felp.-nek azt az Ígéretet, miszerint a felp.-nek 2000 koronát fog fizetni; mert alp.-nek az a kifogása, hogy oly kötelező ígéretnek ellenszolgáltatás hiányában értelme sem volna, a tett és elfogadott ígéretnek kötelező voltára befolyással már azért sem lehet, mert a tett és elfogadott ígéret, a mennyiben az nem erkölcstelen ügyleten alapul, ellenszolgáltatás kikötése nélkül is lehet kötetező. (1902. ápr. 8. 4693. sz.) Váltó puszta aláírása, köztörvényi kötelemnek nem alkalmas alapja. 9. C.: A váltó aláírása köztörvényi utón egymagában nem szolgálhat okul arra, hogy az aláírónak fizetési kötelezettsége megállapittassék, hanem erre nézve köztörvényi perben az szükséges, hogy az aláiró fizetési kötelezettségére alapul szolgáló tényleges kötelmi viszony a maga egészében kimutattassék. (1898. szept. 27. 416. sz.) Az 1849. évi magyar kormány tényeiből kötelem nem keletkezik. 10. C.: Felp. elutasittatik, mert a kereset alapját az 1849. évi magyar kormány tényéből származtatott kötelezettség képezi. Ámde az 1848/9. évi magyar kormány a bekövetkezett es mények folytán az 1847/8. évi közjogi törvényekkel együtt tettleg megszűnvén, az ország törvényhozási és kormányzati függetlensége csakis az 1847/8. közjogi törvényeket módosító, részben kiegészítő 1865/7. évi I., II., III., VII., VIII., X., XI., XII., XIV., XV. és XVI. tcz. megalkotásával kapcsolatosan állíttattak vissza; miután pedig ezen törvényekben, nevezetesen a pénzügyi viszonyokat szabályozó törvényekben arról, hogy az 1848/9. évi események tartama alatt az akkori államkincstár ellen támadt és az akkori kormány által ki nem elégített követeléseket, ki és miként tartozik kielégíteni, szó sincsen: ezeknél