Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

Feltétel és időhatározás. 571 mely szerint az alp.-ek kötelesek „évenkint legkésőbb mindenkor november l-ig 60 kgr. dinka és 60 kgr. fekete, a haszonbéres foldjökön termett szőlőt adni", nyilvánvaló, hogy a kötelezettség teljesitése attól a feltételtől függ, hogy a kikötött években hozott-e annyi termést az a szőlő, a melynek terméséből a szolgáltatás teljesíthető volt, hogy a kikötménynek a kötelezettek eleget tehettek volna. (1898. decz. 15. I. G. 264. sz.) 24:2. Bpesti T.: A felebbezési bíróság ugyanis Ítéletében tényként állapította ugyan meg azt, hogy a felek közös akarata oda irányult, illetve, hogy alp.-ek magukat csak akképen kötelezték, miszerint az alp.-ek által felp.-nek móring czimén igért összeg csakis abban az esetben lesz az alp.-ek részéről felp. javára kifizetendő, ha felp. felesége, az alp.-ek leánya, a házasság megkötése után három éven belül magtalanul elhalna. A felebbezési bíróság azonban ezt a tényállást nem maguknak a perben kivett bizonyítékoknak illetően ezek bizonyító erejének a mérlegelése utján, hanem jogi következtetés utján állapította meg, melyet abból a bebizonyitottnak tekintett tényből vont le, hogy a felek lakóhelyein Tahitótfaluban divó helyi szokás szerint, a móring czimén kötelezett fizetésekre vonatkozó kötelezések csak ilyen föltételek mellett értetnek. Nincs tehát akadálya annak, hogy a felebbezési bíróság jogi következtetésének és értelmezésének eredménye, illetőleg annak helyessége felülvizsgálat alá vétessék, ezen az uton pedig ennek helytelensége nyilvánvalóvá válik. A helyi szokásból ugyanis valamely azzal azonos jogszabály létezésére, vagy a feleknek ennek megfelelő jogalkotó tényeire következtetést vonni azért nem lehet, mert a felek cselekvényeinek jogi szempontból való hatályossága és értelme nem a helyi jogszokásra való vonatkozással, hanem az általános jog szabályai szerint bírálandó el és az általános joggal meg nem egyező helyi jogszokás figyelembe csak akkor jöhet, ha a szerződő felek azt, mint a szerződés feltételét kifejezetten kikötötték. Ezek szerint nem fogadható az el, mikép az alp.-ek a kereset alapjául vett kötelezést a felebbezési bíróság által megállapított feltételek mellett tették volna. (1902. szept, 5. I. G. 118. sz.) Feltevés, indító ok és czél hatálya. 243. C.: A szerződő felek között létesült jogviszonyra az, hogy a szerződés megkötésénél milyen feltevésből indultak ki, illetve, hogy mi képezte a szerződés létrejöttének indító okát ? csak akkor bírhat befolyással, ha mindez a felek részéről a szerződés megkötésénél, mint a szerződésnek feltétele lett megállapítva. A felebbezési biró-