Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

72 Családjog. XXXI. tétlenné vált, miért is a házasságot a törvény 80. §-ának a) pontja alapján felbontani kellett. (1902. okt. 15. 8008. sz.) Kassai T. : Az elsőbiróság Ítéletét indokainál fogva, azon­ban azoknak a kereset főtárgyára nézve akként való helyesbítésé­vel és illetve kiegészítésével hagyta helyben, hogy egyrészt a nyavalyatörés mint betegség magában véve bontó okul egyáltalán nem fogadható el, hanem esetleg csak a házasság érvénytelenitésére szolgálhat alapul, másrészt pedig, hogy alp. az 1802. év óta azok­ban az időközökben sem gondoskodik a B) a. szegénységi bizo­nyítvány szerint teljesen vagyontalan nejének és fentnevezett gyer­mekének eltartásáról, mely időközökben a tanuk vallomásából ki­tetszőm nyavalyatörésben nem szenved. (1902. decz. 23. 3912. sz.) C. : A másodbiróság Ítélete az abban felhozott és helyesbített indokok alapján hh. (1903. febr. 24. 166. sz.) Elmebetegség nem bontó ok. 77. C.: A másodbiróságnak elutasító Ítélete hh. : Az a körül­mény, hogy felp. neje a házasság megkötése után elmebeteggé lett, sem a házassági viszonyokra vonatkozó korábbi jogszabályok, sem a jelenben hatályban levő 1894: XXXI. tcz. értelmében bontó okot nem képez, annálfogva a házassági kötelék felbontása iránti kereset egy jogérvényesen létrejött házassági kötelék létezését feltételezvén, ezzel felp.-t el kellett utasítani, azért, mert a kötelék felbontására vonatkozó kereseti kérelem a kötés érvénytelenítését önként érthe­tőlég magában nem foglalja, az pedig, hogy alp. már a házassági egybekelés előtt elmebeteg volt s erről felp. tudomással nem bírván, tévedésbe ejtetett s ez okból a házassági kötés érvénytelen, figye­lembe vehető nem volt, mert a perben erre vonatkozó adatok elő­terjesztve nem lettek. (1895. nov. 6., 7234. sz.) Nősztehetetlenség nem bontó ok, 78. C. : A keresetet elutasította: az elsőbiróság ítéletének a másodbiróság által fentartott az az indoka, mely szerint felp.-nek a durva bánásmód miatt emelt panaszra alapított kereseti joga az 1894: XXXI. tcz. 83. §-a szerint elenyészett, e helyütt is elfogad­tatik. Minthogy azonban a felp. által hasonlóan bontó okul felhozott az a további panasz, hogy alp. a házassági tartozás teljesítését követ­kezetesen megtagadta s az egész együttélés ideje alatt felp.-sel nem közösült, az előbbi panaszszal egy és ugyanazon megbirálás alá esik, mert felp. az 1896. febr. 10. hagyta el alp.-t, az idézett 83. §. szerint tehát tartozott volna felp. keresetét legkésőbb az elhagyás-

Next

/
Thumbnails
Contents