Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

Házasságkötés joga. 7:5 tói számítandó 6 hónap alatt beadni, felp; azonban ezt csak 1899. 1894: XXXI. jan. 16. adta be, ennélfogva az utóbb említett bontó okra alapított *cz kereseti joga hasonlóan elenyészett. A mi pedig a felp. által felhozott *" a^ azt a körülményt illeti, hogy alp. állítólag nősztehetetlen, az a jelen perben már csak azért sem vehető figyelembe, mert a nősztehetet­lenség nem a házasság felbontására, hanem a mennyiben bebizonyít­tatnék, hogy alp. ezen hibában már a házasság megkötésekor szen­vedett, az 54. §. cj pontja szerint a házasság érvénytelenítésére szolgálhatna csak alapul, felp. azonban keresetét nem ez iránt indí­totta. De ettől el is tekintve, minthogy felp. keresetében beismerte, hogy az alp. állítólag nősztehetetlenségéről még az együttélés ide­jében gj^őződött meg, felp. tartozott volna az 57. §. e) pontja szerint attól a naptól, a melyen az állítólagos tévedést felismerte, vagy leg­később az elhagyástól számítandó egy év alatt házasság érvényte­lenítése végett keresetet indítani, felp. azonban ily keresetet nemcsak nem indított, hanem alp.-nek állítólagos hibája daczára alp.-sel, bár rövidebb félbeszakításokkal, csaknem 2l/.> évig együtt élt és bontás iránti keresetét is csak <J évvel az elhagyás után adta be. (1901. iébr. 5. 6407. sz.j Férj becsmérlése és gúnyolása. 79. Szabadkai tszék: Felp. keresetét a házassági törvény 80. §-ára alapítván, azon az alapon kérte a házasság felbontását, mert az alp. őt cselédek és idegenek előtt gnny tárgyává tette, sze­génységét szemére vetette, házassági kötelességét vele szemben nem teljesítette, annak teljesítését megtagadta. A házasságból született két leánygyermeket a maga részére kérte kiadatni. Alp. tagadta a kereseti állításokat és ellenezte a házasság felbontását, a házasság felbontása esetében 1894. febr. 18-tól számítva havi '25 írt tartás­díjban kérte felp.-t elmarasztalni. A tanúkihallgatás foganatosíttat­ván, P. Gy. hit alatt vallotta, hogy alp. a fel}), ügyvédi irodájában többször és többek előtt mondotta felp.-nek, hogy nem volt semmije és csak az által lett valamivé, hogy őt elvette: továbbá, hogy a mikor g}rermeke születik, azután egy évig nem engedi magához a férjét. P. Gy.-né tanú szintén hit alatt vallotta, hogy alp. férjét idegenek és cselédek előtt szamárnak, butának nevezte s hogy ha ő hozzá nem ment volna, ember sohasem lett volna belőle, továbbá, hogy az alp. idegenek előtt ugy nyilatkozott férjéről, hogy őt a szemétdombról vette fel; hogy neki nem kell a férje, vele nem érintkezik, mert nem akarja, hogy gyermeke szülessék tőle. Gy. Zs. tanú pedig hit alatt azt vallotta, hogy előtte és idegenek előtt is,

Next

/
Thumbnails
Contents