Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)
Házasságkötés joga. §. a) és a 80. §. a) pontjának szembeállítása önként a vázolt kii- 1894: XXXI. lönbségek megállapítására vezet. Az elhagyott tehát, ki az élet- ^ tcz közösség- szándékos és jogtalan megbontását megbocsátani s az el- 80' * hagyóval az életközösséget visszaállítani nem hajlandó, nincs elzárva attól, hogy ez esetben az együttélésre vonatkozó egyik legfőbb házastársi kötelezettségnek, a jogtalan elhagyásban s a jogtalan és tartós különélésben rejlő súlyos megsértését, mint bontó okot, a 80. §. a) pontja alapján ne érvényesítse, a mennyiben a megkívánt egyéb törvényes feltételek s nevezetesen a 80. §. utolsó bekezdésének esete fenforog. Ellenkező felfogás mellett az elhagyott vagy arra kényszeríttetnék, hogy egy a belső lényegében szétdúlt és tarthatatlan házassági életközösséget állítson vissza, vagy pedig, hogy ezen házasságot névlegesen, a különélés állapotában fentartsa. A törvény sem az egyiket, sem a másikat nem czélozta, sőt a 80. §. a) pontjával éppen módot akart nyújtani az ilyen, a házasság lényegével ellenkező visszás állapot megszüntetésére. Miután pedig alp.-nő a jogtalan és szándékos elhagyás tén}Te s a különélés tartóssága és folytonossága által házastársi kötelességeit súlyosan megsértette s mivel a peres felek között a házassági viszony annyira fel van dúlva, hogy felp.-re nézve a további életközösség elviselhetetlenné vált (80. §. utolsó bek.), a mit a N. L-né és G. J. tanuk által bizonyitott azon tény is kellő világításba helyez, hogy alp.-nő felp.-t a czukrászdában 1894. év őszén indokolatlanul megtámadta s majdnem a tettlegességig ment; s miután sem a békéltetéseknek, sem az ágy- és asztaltól való különélés elrendelésének nem lett sikere, mert a kibékülés a felek között létre nem jött s mivel a korábban fennállott jogszabályok s nevezetesen a r. kath. egyházjog szerint gonosz elhagyás miatt ideiglenes ágy- és asztaltól való elválásnak volt helye s igy a házassági törvény 139. §-ának feltételei is fenforognak, a házasságot a 80. §. a) pontja alapján, alp.-nő vétkességéből (85. §.) fel kellett bontani. Alp.-nő, viszonkereset nélkül, kérte felp. vétkeské nyilvánítását a házastársi kötelességek súlyos megsértése miatt. Ezen kérelmet azonban el kellett utasítani, mert alp.-nő az annak alapjául szolgáló tényt, nevezetesen, hog3r őt felp. a háztól elűzte volna, nem bizonyította. B p e s t i T. : Az elsőfokú bíróság Ítéletének azt a részét, mely szerint felp.-t a házasság érvénytelenítése iránt támasztott kérelmével elutasította, továbbá, hogy a házasságvédő dijat megállapította, felebbezés hiányából nem érinti. Az Ítéletnek a házasság felbontására vonatkozó, alp. által felebbezett részét mv. és felp.-t a házasság felbontása iránt támasztott kérelmével elutasítja.