Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

Kiskorúak, gyámság és gondnokság alatt állók jogviszonyai. 407 kiskorú G. I.-n kivül annak anyja, mint kiskorúnak t. ést. gyámja 1877: XX. is aláirta; minthogy továbbá G. I. 1891. decz. 1-én fel nem *C1lépett, eszerint ezen szerződés folytán a 200 forint birság esedé- 27- $• késsé válván, felp. a kiskorú anyját, mint ennek t. és t. gyámját a fenti összeg megfizetésében marasztalni kéri. Hazai törvényeink és joggyakorlatunk szerint a kiskorú terhes szerződéseket törvényes képviselőjének beleegyezése nélkül nem köthet: jelen esetben pedig az anya — tekintve, hogy az apa is él — mint törvényes képviselő perbeidézhető az apa mellőzésével, nem volt; az apa utólag perbevonatván, tagadta beleegyezését, s tiltakozott a kereshetőségi jog ellen; — ennélfogva felperes, a ki nem igazolta, hogy a kiskorú atyja valamely hatósági intézkedés folytán a törvényes képviselettől elmozdittatott, s azzal az anya, ki perbe vonva nem lett, kizárólagosan felruháztatott volna, — keresetével, minthogy a törvényes képviselőt, jelen esetben az apát mellőzni jogosult nem volt, az eskübizonyitás, mint felesleges, mellőzésével elutasitani kellett annál is inkább, mert a hazai törvényeink értelmében joglemondás, melyhez a kiskorú törvényes képviselője hozzá nem járul, érvényesnek el nem ismerhető. C.: Hh., mert felp. czég nem bizonyitván, sőt nem is'állitván, hogy a kiskorú életpályája megválasztásánál az atyát megillető intézkedési jog az 1877: XX. tcz. 27. §-ának értelmében korlátoltatott és igy a kiskorú alp.-nek a felp. czég vállalatánál leendő közreműködése csak is alp. anyjának beleegyezésével történhetvén meg, abból következik, hogy a kiskorú által a fellépés elmulasztásához kötött birság elfogadásának érvényéhez is a törvényes képviselő, vagyis alp. atyjának beleegyezése mellőzhető nem volt és minthogy a kérdéses B) alatti szerződés a kiskorú törvényes képviselőjének mellőzésével köttetett. Ezen szerződésből felp. czég a kiskorú ellenében jogot nem érvényesíthet. (1896. május 27. 3181/1895. sz.j Ki kérheti a magát jelekkel megértetni nem tudó siketnémák gondnokság alá helyezését? 419. C. : Csakis az, hogy valamely siketnéma megszokott kör- 28. §. nyezetével meg tudja értetni, hogy éhezik vagy fázik, nem nyújt alapot arra, hogy őt a siketnémák azon osztályába sorozzák, a kik magukat jelbeszéddel meg tudják értetni. Azon siketnéma, a ki nyilván nem bir fogalmával a pénz és vagyon jelentőségének: nem sorozható az 1877: XX. tcz. 28. §-ának az értelmiség bizonyos fokát feltételező b) pontja alá, hanem annak a) pontja alá. Ennélfogva gondnokság alá helyezését nemcsak ő maga és rokonai kérhetik, hanem azt a tiszti főügyész is kérheti. (1893. jul. 25. 7851. sz.)