Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

Házasság-kötés joga. L'l rásnak és pernek előfeltételét képező az a kérdés, hogy bir-e ahá- 1894: XXXI zassági életközösségnek a nevezett felp. által történt megszakítása ^ *cz jogos alappal, vagy nem? megoldva nincs, felp.-nek házastársa a ' al maga részéről a házasság felbontását a H. T. 77. §. a) pontja alapján sem viszonkeresettel sem külön önálló kereset utján sikerrel nem kérheti, de a házassági életközösség visszaállítását sem szorgalmazhatja, sőt kérelmére a visszaállításra kötelező felhívás kibocsátható sem volt volna és a mennyiben az mégis kibocsáttatott, annak nem tulaj donitható az a joghatály, melynek alapján a felhívó magát a bontást kérheti, minthogy felhívott már indokolván az elhagj^ást megelőzően folyamatba tett perében, annak elintézése előtt azzal, hogy férjét jogos ok nélkül hagyta el, jogszerűen nem vádolható; ugyanezért a jelen itélet rendelkező részében kiemelt részeiben mindkét alsóbiróság Ítéletét mv. és T. J.-et is N. B. keresetének beadása után az ennek folytán bevezetett eljárás folyama alatt a H. T. 77. §. a) pontjára alapítottan 1900. jan. 20-án benyújtott keresetével elutasítani. kellett. (1902. jul. 2., 4348. sz.) Életközösségi felhívás kellékei. 21. Pécsi T. : Az elsőbiróság felp.-t keresetével abból az indokból utasította el, hog}^ mivel felp. alp.-t visszafogadni nem volt hajlandó, a 4787/1900. számú kérvényében foglalt az a kérelem, hogy alp. a házasélet folytatására felhivassák, komolynak nem tekinthető s így felp. keresetének az 1894: XXXI. tcz. 77. §-ának a) pontjára fektetett alapja hiányzik. A T. azonban arra a körülményre tekintettel, hogy felp.-nek azt az előadását, miszerint alp. őt már egy ízben korábban is elhagyta és akkor hasonló alapon már felp. pert indított és az őt elhagyó alp.-nek megbocsájtott és a pert megszüntette, a becsatolt 8467/1897. számú per adatai mindenben megerősítik, továbbá arra is tekintettel, hogy alp. nem tagadta, miszerint felp.-t, a kihez ígérete daczára csak egy év múlva tért vissza, a kibékülés után rövid idő múlva újból elhagyta s felp. még azután az életközösség visszaállítására lépéseket tett, sőt 1900. ápr. hó 15. alp.-ért Bakonakra is elutazott, de alp. a visszatérést megtagadta ; az 1893: XVIII. tcz. 64. §-a által megengedett mérlegelés utján megállapította, hogy felp. békülési szándéka komoly volt. Mindezeknél fogva, mert alp. felp. bíróságon kívüli felhívásának eleget tenni sohasem volt hajlandó, a birói felhívás utján pedig csak rövid időre tért vissza és felp.-sel a majdnem 10 éven át tartott házasság alatt csak egy éven és hét hónapon át élt együtt, éppen azt találja bizonyítottnak, hogy alp.-nek a bíróság előtt tett nyilatkozatai nél-