Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

2 Családjog. 1894: XXXI. rendelte visszaadni, nem pedig- annak felszámított és bizonyított ér^tcz- tékét megfizetni. Ez a panasz is alaptalan, mert az 1894: XXXI. tcz. 3. §-a szerint az egyik jegyes köteles azt, a mit neki a másik jegyes a kötendő házasság okából ajándékozott, vagy az eljegyzés jeléül adott: természetben visszaadni, vagy ha ennek helye nem lehet, értékét gazdagodása erejéig megtéríteni. A felebbezési bíróság ítéletében megállapított és e helyütt alapul szolgáló tényállás szerint mi sem áll útjában annak, hogy a felp. által az eljegyzés alkalmából alp. leányának ajándékozott ingóságok természetben visszaadassanak, miért is a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt nem sértett meg akkor, midőn alp.-t első sorban az ingóságoknak természetben leendő kiadására kötelezte. (1900. ápr. 3. G. 34. sz.) Elmebetegség érvénytelenítő ok. 44 s 2. 6 z o m b a t h c 1 y i tsz.: Az 1894. jan. 25. napján az ág. evangélikus egyház tanai szerint megkötött házasságot semmisnek nyilvánítja. Indokok: Beigazoltatott, hogy a házasság megkötése napján és éjjelén a házaspár a szülők által rendezett lakomán a násznéppel együtt volt s hogy másnap reggel alp.-nő a násznépet elhagyva a pajtába ment aludni s midőn onnan előhívták s szülői felszólították, hogy most már kövesse férjét lakására, előbb imádkozott, majd köz vétlen utóbb kitört rajta a téboly; hogy ennek folytán peres felek között elhálás nem történt s hogy végül alp.-nő mint tébolyodott jelenleg is tébolydában gyógykezeltetik. Felp. keresetét az 1894: XXXI. tcz. 6. §-ára alapítja. Miután az orvosszakértő véleménye szerint a tébolynak a házasság megkötését követő napon kitörése csak eredménye volt a lélektani okok behatása által előidézett beteges állapotnak, megállapítottnak kell tekinteni azt, hogy alp.-nő a házasság megkötése alkalmával cselekvőképes nem volt. Miután pedig a cselekvőképtelen által kötött házasság semmis, azt az 1894: XXXI. tcz. 44. §-a értelmében semmisnek nyilvánítani kellett. (1896. jul. 11. 7966. sz.) Győri T. : Hh. A kihallgatott tanuk s különösen dr. R. S. orvos tanúnak vallomásával megállapított tény, hogy L. A. a házasságkötést közvetlenül követő napon 1894. jan. 26-án elmebetegnek találtatott s a betegség tünetei még a lakodalmi ünnepély befejezte előtt mutatkoztak rajta a nélkül, hogy az esküvő után valamely, a lelki állapot egyensúlyának megingatására alkalmas váratlan esemény fordult volna elő, a mely rögtönös elmezavart okozhatott. A törvényszéki orvosnak ezen tényállással megerősített indokolt