Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

Családjog. ELSŐ CZIM. Házasságkötés joga. (1894. évi XXXI. tczikk.) Alapos az eljegyzéstől való visszalépés, ha a menyasszony a vőlegény utólag megtudott sebétől visszaborzadt. 1. Szegedi T. : Felp. felülvizsgálati kérelmében azt pana- 1894:XXXI. szolja, hogy helytelenül alkalmaztatott és helytelenül mellőztetett a *cz felebbezési biróság által az 1894: XXXI. tcz. 3. §-a, a mely ren- 3" deli, hogy az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő fél a másik léinek a kötendő házasság czéljából tett kiadások erejéig kártéritőssel tartozik. Felp. ezt a panaszát arra alapitja, hogy az orvosi szakvélemények szerint fiának sebhelye nem kelthet undort és igy alp. leányának nem volt alapos oka az eljegyzés felbontására, minek folytán alp. felp.-nek kártéritéssel tartozik. Ez a panasz alaptalan, mert a felebbezési biróság Ítéletében megállapitott és S. E. 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban is alapul szolgáló tényállás szerint, az alp. leánya a felp. fiával történt eljegyeztetése után jegyesének sebét akként hallotta leirni, hogy az két éven át nőtt, azután három éven át folyt, ebből a leirásból pedig alaposan feltehető, hogy az alp.-nek 16 éves leánya jegyesétől, felp. fiától, visszaborzadt. A felebbezési biróság által megállapitott ezt a körülményt a T. is oly alapos oknak elfogadja, a melynek alapján alp. leánya az eljegyzést jogosan bontotta fel. Az alp. részéről az eljegyzés nem alaptalan ok nélkül bontatván lel. a felebbezési biróság nem sértett anyagi jogszabályt, midőn mindkét peres fél részéről a házasság okából, vagy az eljegyzés jeléül kölcsönösen egymásnak adott ingókat vagy ezek egyenértékét kölcsönösen az adó, illetve ajándékozó félnek visszaitélte. Felp. felülvizsgálati kérelmében még azt is panaszolja, hogy helytelenül alkalmazta a felebbezési biróság az 1894: XXXI. tcz. 3. §-át akkor, midőn az eljegyzés jeléül bolgár szokás szerint a menyasszonynak átadott ingóságokat természetben Grill-íéle Döntvénytár : Családjog. 1