Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

Házasságkötés joga. 91 Négy havi fogházbüntetés bontó ok 1894 : XXXI. tcz %. Bpesti tsz.: A H. K. és M. M. között Sünmeringben, on ° 80. g. dl Ausztriában 1 sT.'í. augusztus 2-án létrejött házassági kötelék felp.-re nézve alp. vétkéből az 1894. XXXI. tcz. 80. §. d) pontjában megbatározott bontó ok alapján ezennel bíróilag felbontatok. Ez a rendelkezés a köteléknek alp.-re nézve való fennállását nem érinti. Indokok: Miután a keresethez C) alatt becsatolt honosítási okirat szerint felp. magyar honosságot nyert: ennélfogva személyi állapotát illető perben az illetékes magyar bíróság van hivatva ítélni. A bpesti tsz. illetékességét a kir. igazságügyminiszternek folyó évi máj. 18-án 28,625. sz. a. kelt rendeletében foglalt bir<>küldés állapítja meg. Az ítéletnek a házassági köteléket illető rendelkezése alp.-re kiterjeszthető, illetve a házasság ő reá nézve felbontható nem volt, mert alp. a bennitatott okiratokból kitünőleg osztrák állampolgár lévén, a magyar bíróság az 1894 : tcz. 110. §-a értelmében reá nézve hatáskörrel nem bir. Érdemben : fel volt bontandó a kötelék felp.-re nézve azért, mert a II) a. becsatolt lipcsei tsz. büntető osztályának 167/1894. sz. ítélete szerint alp. csalás miatt 4 havi fogházra ítéltetett s ezen büntetését az I) a. bizonyítvány szerint el is szenvedte s mert ezen megszégyenítő büntetés összevetve alp.-nek perbeli és F) és (í) a. beismerésével, melyek szerint megelőzőleg nagyobb mérvű sikkasztásokat követett el s ezekről irást adott, oly tények, melyek az 1894 : XXXI. tcz. 80. §. d) pontjában megbatározott bontó okot képezik; s végül, mert alp.-nek a békéltetés alkalmával tett az a kijelentése, hogy nejével kibékülni a maga részéről sem akar és a lelek a B) a. becsatolt schwechati cs. kir. jbírósági 12,754. sz. végzés tanúsága szerint ágytól és asztaltól már 1891. okt. 29-én választattak el s így, mig egyrészt a felek közt a kibékülés most már nem remélhető ; addigmásrészt felp.-re nézve férjének a közbecső időben tanúsított életmódjára való tekintettel az életközösség elviselhetetlennek mutatkozik. Hivatalból volt figyelembe veendő az esetleges elévülés kérdése is, a mennyiben a fel}), állal panaszolt lipcsei elitéltetés 1894. évben történt, mig a kereset csak a folyó évben adatott be. Ámde felp.-nek a keresetben tett az a kijelentése, hogy férjének ezen elitéltetéséről csak a folyó évben nyert tudomást, kétségbe nem vonatott és vele ellenkező adat fel nem merült s ekként felp. előadása valónak lévén tekintendő, kereseti joga elévültnek nem volt vehető. A II. 4. 8(1. §. a) pontja alá tartozó tényeket felp. nem bizonyítván, a felbontás csakis a d) pontra volt alapítható. A feleknek a 99. értelmében való ideiglenes elválasztása azért mellőztetett,