Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

Birtokfosztó cselekmények 81 Nem változtat a szerződés eme lényegén az a körülmény, hogy a szerződés I. pontjában a 14,843/91. sz. építési engedélyre történik hivatkozás és hogy ugyanezen pont végsoraiban kijelentetik, mikép a csatornának tulajdona és használati joga kizárólag az uralgó ingatlan mindenkori tulajdonosát illeti; mert az építési engedélyben csupán az eső- és hóviznek a városi hatóság által a csatornába való bevezettetéséről van szó, de egyáltalán nincs kimondva az, hogy a másodrendű alp. a csatorna használatát más magánegyénnek is. megengedhetné, és mert a csatorna kizáróan az uralgó telek tulajdonosának használatára lévén rendelve s egyedül általa lévén fentartandó, a szolgalmi jog természetéből következik, hogy annak mint a szolgalom kizárólagos gyakorlására rendelt eszköznek a tulajdona az uralgó telek tulajdonosát illeti, a nélkül azonban, hogy az engedett szolgalom határán tul terjedő korlátlan rendelkezési jogot megállapíthatná. A szolgalmi jog szerződési és tényleges terjedelmének megállapítása e perben azért mellőzhetlen, mert a kereset épen a szerződésileg létesített s alp.-ek által állítólag megháborított szolgalmi jogállapot visszaállítására irányul, ezt pedig a felp.-ek, a mennyiben a szolgalmi jog illetéktelen és jogtalan kiterjesztését igazolni képesek, sommás visszahelyezés utján is követelni jogosultak. Az előadottak szerint a csatorna az ürüléknek és vizeknek csakis a «pávához» czimzett házból való levezetésére engedélyeztetett a felp.-ek által, a «pávához» czimzett ház mindenkori tulajdonosa részére; ezt a jogi és tényleges állapot megháborította a másodrendű alp. azzal, hogy az elsőrendű alp.-nek szerződésileg és a felp.-ek beleegyezése nélkül megengedte azt, miszerint az a maga házának csatornáját a szolgalom gyakorlására rendelt csatornával összekösse, az elsőrendű alp. pedig azzal, hogy ezt az összeköttetést tényleg a [felp.-ek tudta és beleegyezése nélkül foganatosította. Nem vehető figyelembe az elsőrendű alp.-nek az a kifogása, hogy ő az összeköttetést eszközölte a nélkül, hogy a felperesek telkét érintette volna nem pedig azért: mert a fenforgó esetben a visszahelyezés tárgyát a tényleg fenálló jog gyakorlásának megháboritása képezi s épten a két csatornának összeköttetésében rejlik a jog gyakorlását megháborító cselekmény. Mindezeknél fogva, valamint abból az okból, mert sommás visszahelyezések esetében a saját cselekményeiért mindenki saját személyében felelős s ekként az elsőrendű alp. mentségére a másodrendű alp.-sel kötött szerződés nem szolgálhat: a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítéletét kellett helybenhagyni. (1895. jan. 25. 11,332/1894. sz.) BIRTOKFOSZTÓ CSELEKMÉNYEK. Réthasználat. 165 Kovásznai jbg.: Felp. keresetükben állítják, hogy a Zágon község határában lévő Méheskut'dűlőben 4371. hrsz. alatti kaszáló birtok Dűntvűnytár. 6