Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)
80 A birtok másodrendű alp. csatornája a felp.-ek telkére nézve szolgalmat képez, hogy tehát az összeköttetés folytán felp.-ékkel szemben birtokháboritás fog beállani. Nem vehető figyelembe azon alp.-i kifogás, hogy felp.-ek a csatorna építése ellen nem tiltakoztak, mert felp.-ek a nem saját házuk alatt, de nem is szomszédságukban eszközölt földalatti építkezés ellen nem is tiltakozhattak, s mert a háboritás nem is az építkezés, hanem a két csatorna összeköttetése folytán állott be. Azon további kérdés, vájjon jogosan engedte-e meg másodrendű alp. az elsőrendű alp.-nek a két csatorna összekötését, jelen sommás visszahelyezési per keretébe nem tartozik. Minthogy a fent előadott ténykérdések tekintetében a felek előadásai közt eltérés fenn nem forog, a háboritás helyszíni megállapítása fölösleges volt. (1894. aug. 4. 14,602. sz.) Temesvári T. : Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja s felp.ek et keresetükkel elutasítja. Indokok: A sommás visszahelyezési pernek alapfeltételét az képezi, hogy a (megháborított fél birtokban és birtokában megháborittatott légyen; felp.-ek azonban nem is vitatták azt, hogy a házuk és beitelkük alatt elvonuló kérdéses csatornát birtokolták volna, alp.-eknek a felp.-ek részéről panaszolt ténye által pedig az utóbbiak a tulajdonukat képező ház és beltelek birtoklásában meg nem háboríttattak, mert nem is állítják, hogy az emiitett csatorna felett levő házuk és beltelkük birtoklásában és használatában bármi módon akadályozva, sőt oly tárgy létezését sem igazolták, melynek birtoklásába visszahelyezhetők volnának. Ezekhez képest alp.-ek irányában a birtokháboritás ténye megállapítható nem lévén, felp.-eket sommás visszahelyezési keresetükkel elutasítani s az elsőbiróság ítéletét ekként megváltoztatni kellett. (1894. okt. 5. 4432. sz.) CL: A másodbiróság ítélete megváltoztatik és az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben. Indokok: A keresethez A) alatt csatolt szerződéssel a íelp.-ek és a másodrendű alp. közt szolgalmi jogviszony létesíttetett, kifejezetten abból a czélból és oly terjedelemben, hogy másodrendű alp. a «pávához» czimzett és a temesvári-gyárvárosi 487. sz. tkjv.-ben foglalt házából és beltelekből az ürülékek és vizek levezetésére szolgáló földalatti csatornát a felp.-eknek a temesvár-gyárvárosi 596. sz. tkjv.-ben foglalt házból és ;urdvarból álló ingatlanuk alatt építtethessen. A szerződés eme rendelkezéséből és az V. pontban foglalt abból a kijelentésből, mely szerint a másodrendű alp. A) alatti szerződésben körülirt jogokon kivül semmi egyéb jogosítványt nem szerzett, Dyilván következik, hogy a másodrendű alp. által szerzett szolgalmi jognál fogva az építeni engedett csatorna az ürüléknek és vizeknek csupán csak a másodrendű alp.-nek a «pávához» czimzett házából való levezetésérc szolgál; ily alapon építtetett tényleg a csatorna s igy alakult tényleg a szolgalmi jogviszony.