Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

A háborító cselekmény elhatárolása bizonyítván, az alp.-ek a fal tekintetében! rendelkezési joguknál fogva azt feljebb emelhették, ebből folyólag ezen — más érdekét nem sértő —• cselekményük által birtokháboritást nem követtek el; miért is a i'elp.-t be nem győzött keresetével elutasítani kellett. (1893i jun. 22. 2646. se.) C: A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. Indokok: A másodbiróság Ítélete felhozott indokai alapján s főleg azért volt helybenhagyandó, mert alp.-ek abban, hogy a kérdéses határfalat — eme fal eredeti fekvésének és irányának megtartásával felemelhessék, csak köztekintetetkbŐl, avagy az esetben volnának akadályozhatok, ha velük szemben a szomszéd telek tulajdonosát szolgalmi jogok illetnék; minthogy pedig felp. azt nem is állította, hogy ily irányban szolgalmi jogot gyakorolt, avagy hogy a határfalnak eredeti fekvése és iránya a felemeléssel változott: felp. eme fal felemelt részeinek lebontását visszahelyezési per utján kellő alap nélkül szorgalgalmazta. (1894. ápr. 19. 9816/1893. sz.) Felhívás a birtokkal való felhagyásra. 156 Igali jbg.: A jelen per során el volt döntendő, vájjon alp.-ek megháboritották-e felp.-eket a legeltetés haszonélvetében, mire nézve bizonyítékul szolgál alp.-ek abbeli beismerése, mely szerint felp.-eket a legeltetéstől eltiltották, mi magában véve elegendő alapul szolgál a békés birtoklás megháboritásának tényeül. (18990. aug. 17. 2656. sz.) C. : A tényleges birtok, illetve joggyakorlat védelmére szolgáló sommás visszahelyezési perben vizsgálat és eldöntés tárgya csak az lehet, vájjon felp.-ek voltak-e azon jognak tényleges gyakorlatában, melyben a kereseti előadás szerint megháborittattak s fenforog-e alp.-ek részéről háboritás ténye. Alp.-ek a tárgyalás során beismerték ugyan, hogy a telepitvéjnyeseket felhívták, hogy a legelőről állatjaikat távolítsák el, tagadták azonban, hogy állatjaikat a legelőről elhajtották volna s kijelentették, hogy a telepitvényesek a felhívás daczára az uradalmi birtokon legeltettek és legeltetnek. Felp. ezzel szemben kereseti azon előadását, hogy alp.-ek a telepitvényesek marháit, lovait és sertéseit 1890. május 19-én a legelőről kizárták s arról visszahajtották, nemcsak nem bizonyította, hanem alp.-ek azon előadását, hogy a telepitvényesek a tilalom után is állatjaikat folyton az uradalmi birtokon legeltették és legeltetik, hallgatással mellőzte. Nem szenved ugyan kétséget, hogy valamely jog gyakorlatától való eltiltás is képezhet már birtokháboritást s az illető, ki a jog gyakorlatától eltiltatott, a visszahelyezés szorgalmazhatása végett nem tartozik bevárni, hogy a jog gyakorlatában tettleg erőszak alkalmazásával akadályoztassék, hogy azonban a birtokháboritás ténye megálla-