Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

Birtokháboritás 71 házának eresze alp. telke felé állott és ott csurgóval birt, már pedig alp. a saját telke feletti légür használatára is jogosítva lévén, az által, hogy a saját telke feletti légürt beépítette, birtokháboritást nem követett el. (1895. márczl 22. 9312. sz.) A megvett felülépitmény használása. 154 B p e & t i T.: Felp.-ek azon földterület birtokába kívánják magukat visszahelyeztetni, melyen az alp.-eknek eladott felülépitmények állanak, ezen földterület azonban a felülépitmények eladásával és alp.-ek birtokába történt átbocsátásával megszűnt felp.-ek birtokában lenni, következőleg felp.-ek azon ténye által, hogy alp.-ek a kérdésben forgó felülépitményeket lakják és használják, birtokukban meg sem háboríttattak és igy annál kevésbbé követelhetik sommás visszahelyezési per utján, hogy alp.-ek a felülépitmény elhordására köteleztessenek és felp.-ek azon terület birtokába be- illetve visszahelyeztessenek, melyen a kérdéses épület áll, mert felp.-ek a többször említett területet az állítólagos háboritás ténye előtt így és ekként vagyis épületmentesen nem is birtokolták, és mert ha alp.-ek szerződésileg arra is kötelezték volna magukat, hogy a felülépitményt 1883. november l-ig elhordják, ami egyébiránt neon igazoltatott, azon esetben is felp.-ek csak a szerződés teljesítését, nem pedig a birtokba való visszahelyezést követelhetnék. C: A másodbiróság ítélete indokolásánál fogva helybenhagyaták. (1885. febr. 26. 567. sz.) = A szerződésszegést a birtokháboritástól elhatárolja a C. azt mondván: «Az alp. gyáros és eladó az által, hogy a gyárból felp. vevőnek korábban kiszolgáltatott légszesz további kiszolgáltatását rögtön megszüntette, szerződésszegést elkövetett ugyan, de el nem követett felp.-el szembe dolgon vagy jogon birtokháboritást. (1890. febr. 7. 9231/1889. sz.) Falnak magasabbra való épitése. 155 Pozsonyi T.: A felp. jegyzőkönyvileg előterjesztett és a per során nem módosított keresete szerint birtokában az által állítja magát megháboritottnak, hogy az ő és az alp.-ek telke közt létező válaszfalnak felemelésével az alp.-ek házának födeléből foglalást tettek. Az alp.-eknek eme kereseti állításra vonatkozó tagadása folytán meghallgatott szakértő nyilatkozata és a felhívott tanuk vallomásával azonban begyőzést nyert az, hogy a kérdéses fal felemelésével a felp. háza födeléből, illetve annak ereszéből foglalás nem történt, de bizonyítva lett egyúttal az is, hogy az alacsonyabb válaszfal az alp.-ek által felemeltetett. Tekintve azonban, hogy Sztreclay Pál, Baska Mihály, Kostelek István, Gnit Lipót tanuk szerint az a fal korábban is magasabb volt s ekként az időközi rongálás által alacsonyabbá lett falnak felemelése által az alp.-ek csak a korábbi állapotot állították helyre és tekintve, hogy felp. ama falnak felemelésére nézve tilalmi jogot nem