Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

70 A háborító cselekmény elhatárolása nem lehet, mint hogy az emiitett eredményt elérje s egészen közömbös lehet felp.-nőre azon körülmény, hogy az esővíz fent a csurgón, vagy lent a földön vezettetik ki az utczára, mert felp.-nőnek is kizárólag azon egyéb érdeke lehet, hogy a viz a tetőről kár nélkül tovább vezettessék; már ezen indokból sem adható hely a kereset azon részének, mely szerint alp. által már most egészen befejezett épület lerombolása és 3 lábnyira eltávolítása rendeltessék el, de az egész keresetet is annál inkább kellett elutasítani, mert a szakértők egyhangúlag igazolták, hogy az alp.-i készülék, vagyis a bádog-csatorna czéljának megfelel, ezenkívül felp.-nő maga is beismerte, hogy az ő háza bizonyos távolságig alp. beltelkére van építve, igy alp. ha újonnan épített házát szorosan felp. házáig húzta, nem felp.-nő, hanem saját beltelkére építette és ennek meggátJására felp.-nő jogosítva nem lehet. A csurgó alatt egyik oldalon keletkezett üregre felhozott felp.-i előadás bírói figyelmet nem érdemel, mert a szakértők kimondása szerint annak esés végett az egyik oldalon okvetlenül létesülnie kellett és az felp.-nőre nézve egyáltalán veszélylyel nem jár, miután nyílása kövekkel be van építve. Azon panaszképi előadás sem vétethetett figyelembe, hogy az eső állítólag a padlásba folyna be, mert a szakértők annak oka tekintetében noha eltérőleg nyilatkoztak, de mégis abban megállapodtak, hogy a csurgó ennek oka nem lehet, mert a szemlélés alkalmával nyomok a padláson láthatók nem voltak és igy meg sem állapíttatott az, hogy az eső hol folyik be; a szakértők pedig annak okát inkább a felp.-i ház tetőzetének rothadásában hozták fel, s ha való volna felp.-nőnek ezen állítása, ez csakis esős időben konstatálható, ekkor szakértők vehetők a felek részéről igénybe, és annak segítségével nemcsak megállapítható annak okozója, hanem, ha a hiba alp. készületében találtatik, alp. késznek nyilatkozott azt helyre hozni per nélkül is; ilyen körülmények között felp.-nő alp.-t annak helyrehozására bíróság utján csak akkor kényszerithetné, ha a teljesítést makacsul tagadná. Temesvári T.: Felp. keresetének helyt kellett adni, mert tény az, hogy felp. házának eresze már 20 év óta alp.-nek telke felett állott, és ott csurgóval bírt; ezt a tényleges állapotot tehát felp. háza ereszének önhatalmú levágása, eltávolítása és az ereszvonal beépítése által felp. tiltakozása ellenére megváltoztatni alp. jogosítva nem volt, hanem tartozott volna mindenekelőtt építkezési jogosultságának birói megállapítását a törvény rendes utján érvényesíteni annál inkább, mert a 898. sz. kérvény mellett bemutatott közigazgatási szemlejegyzőkönyv szerint felp. engedélyének előleges kieszközlésére utasíttatott. Amennyiben tehát alp. az építkezéshez felp. beleegyezése nélkül fogott és azt befejezte, önhatalmú eljárásának következményeit viselni köteles. (1894. jun. 3. 2172. se.) \\ C. : A másodbiróság Ítélete megváltoztattatik s az felsőbíróság ítélete hagyatik helyben. Mert a másodbirósági ítélet indokai szerint is tény az, hogy felp.