Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

Birtokháboritás 69 alp.-ek jogosultak voltak tehát az ily módon való kárasodás ellen védekezni s az emiitett fának a földjük fölébe hajló gályáit levágni. Felp.nek állítólagos szolgalmi jogára való hivatkozása figyelembe vehető nem volt, mert telki szolgalom csak ennek telekkönyvi bekeblezése utján szerezhető, azt pedig felp. nem állította, annál kevésbbé bizonyította, hogy ő az említett fára nézve ily szolgalmi joggal bír. (1894. május 14. 5816. sz.) Ablak építése. 152 Szatmárnémeti jbg.: A más telkére való ablaknyitás a házi szolgalmaknak egy nemét képezvén, a szolgalom pedig a tulajdonnak és használatnak bizonyos tekintetben! megszorítása lévén, azon alp.-i kif ogás, hogy az ablaknyitás által alp. birtokháboritást nem követett el és hogy így Isommás visszahelyezést felp. nem kérhet, figyelembe vehető nem voll, mert akkor, a mikor alp. az ablaknyitás által a felp. telkére szolgalmat gyakorolni kezdett, felp.-t a saját telkének kizárólagos szolgalom-mentes használatbában megháborította és ezen az alapon a sommás visszahelyezési utat jogosan választotta felp., ugyanazért a keresetnek helyt kellett adni. Érdemében el kellett rendelni az alp>. által nyitott ablak berakását, mert igaz ugyan, hogy a saját telkén mindenki szabadon épitkezhetik, úgyde ezt a mások jogainak sérelme nélkül teheti; az pedig, hogy alp. a felp. telkére ablakot nyitott, csak a felp. jogainak sérelmével történhetnék meg; mert az ablaknyitás által alp. addig nem élvezett szolgalmi jogot gyakorolna felp. telkére, minek törvényes- alapja nincs. (1894. május 22. 4707. sz.) Debreezeni T.: és C: A tulajdonosnak a tulajdon fogalmával összekötött szabad rendelkezési és használati jogából kifolyólag szabadságában áll, hogy saját házának a falán ablakot nyithasson és pedig a nélkül, hogy erre szomszédja engedélyének kikérésére szüksége volna. Az alp.-nek tezek szerint az a ténye, hogy a saját tulajdonát képező házának a felp. telke felől eső részén ablakot nyitott, mint a tulajdonból folyó szabad rendelkezésen alaptiló jogos cselekmény, birtokháboritáis tényét nem képezvén és ez alapon a felp.-re sérelmesnek és jogtalannak nem tartható cselekményből olyan joghátrány, a mely ellen a törvényes oltalmat igénybe vehetné, nem származván, felp.-t alaptalannak bizonyult keresetével elutasítani kellett. (1894. okt. 12. 9723. sz:) Eresz irányának megváltoztatása. 153 Buziási jbg.: Az első izben tartott birói szemle, valamint a a másodbiróság utasítása folytán szakértők közbenjárásával másodszor tartott szemle igazolták, hogy az uj épület felállítása által felp. házi szolgalmának gyakorlatában mi akadályt sem szenved, mert alp. oly készüléket állított vala, hogy felp.-nő háztetejéről folyó esővizet egyenesen az utczára levezeti, így felp.-nő szolgalmi jogának egyéb czélja