Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

Birtokháboritás G7 mert a tárgyalás folyamán kiderült, hogy B. György elsőrendű, alp. Varga község bírája és hogy az alp. ingatlana mellett elvonuló üt mentén a sánezot, melynek ásatása által véli magát felp. birtokában megháboritottnak, községi bárói minőségéből és hatásköréből kifolyóan ásatta ki, ily hivatalos ténykedésből pedig a magánjogi törvényhozás körébe eső önkényes foglalás nem származhatik és az ezáltal magát jogaiban sértettnek vélő fél csakis felsőbb közigazgatási hatóságoknál kereshet orvoslást; minélfogva a keresetet, mint bírói eljárásra alkalmatlant, hivatalból visszautasítani kellett. (1895. jul. 9. 5629. sz.) Tiltakozás. 148 Türőcz-szt.-már toni jbg. : Alp. csak szóval tiltakozott, hogy felp. «zakrivánom» nevű dűlőben az ott elvezető ut mellett fekvő földjén ne járjon, s hogy őt ezen bocsájtani nem fogja; miután azonban őt ezen járásban tettleg nem akadályozta, a háboritás meg nem történt, s így e kereset tárgytalanná válván, felp. ezzel elutasittatott. (1884. febr. 4. 414. sz.) Bpesti T.: Sommás visszahelyezési kérelmével elutasítandó volt felp., mert alp. felp.-nek ja, kérdéses ut használatára való jogosultságát elismeri és mert alp.-nek azon állítólagos puszta nyilatkozata, hogy felp.-nek a mezei uton való átjárást jövőben nem fogja megengedni, magában véve nem tekinthető birtok-, illetve joggyakorlat-háboritásnak, minthogy felp. saját előadásából kitűnik, miszerint az állítólagos nyilatkozattétel alkalmával ezúton tényleg átment. (1884. jun. 11. 22,975. sz.) C: A másodbiró&ági ítélet indokaiból helybenhagyatik. (1884. szept. 12. 6194. sz.) 149 Kolozsvári T.: Alp.-nek tanú előtt szóval tett abbeli kijelentése, hogy a pincze fele részét a felp.-nek át nem engedi, a kérdéses pincze használatát illetően a felp.-sel szemben a birtokháboritás tényét egymagában annyival kevésbbé állapithatja meg, mert az alp.-nek fentebbi kijelentése lényegtelen s perdöntő körülményt azért nem képezhet, mert abban a felp. irányában valamely önhatalmú cselekvény nem foglaltatik. (1893. okt. 16. 4597/1893.) C: Hh. (1893. decz. 30. 12,195/1893. sz.) Erdei uton szekérrel való áthajtatás. 150 Kolozsvári T.: A felp. azt állítja keresetében, hogy az alp. a harinai határon levő erdején keresztül szekérrel hajtatott s ezzel követte el a birtokháboritást. Ez a cselekmény azonban nem irányulván arra, a perbeli adatok s különösen a kihallgatott tanuk vallomása szerint, hogy ez által magának birtoklást szerezzen, vagy felp.-t erdeje birtoklásában gátolja, abban oly önhatalmú cselekmény, mely birtokháboritásnak lenne tekinthető, nem 5*