Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

634 Zálogjog és jelzálogjog vetkezik, hogy az egyetemlegesen kötelezett fél az által, hogy ingatlan jutaléka később kerül árverés alá, kedvezőtlenebb helyzetbe nem juthat, mint jutott volna akkor, ha ingatlan jutaléka adóstársának ingatlanával egyidejűleg került volna árverés alá. Felp.-éknek tehát, az alp.-ek felülvizsgálati kérelraöknek e részben való hely adásával csakis ahhoz lehet joguk, hogy a fennebb megjelölt ingatlanokból aránylagos fele részben szerezhessenek kielégitést oly sorban, a mint az a megtörtént árverésre tekintettel fentebb megállapittatott. Ezért a felebbezési bíróság ítéletének a kielégítés módjára vonatkozó rendelkezését ennek megfelelően megváltoztatni, ellenben alp.-eket a miatt emelt panaszukkal, hogy felp.-ek a fele arányon tul nem köteleztettek arra, hogy az A. Gy. elárverezett jutaléka vételárából kielégitést szerezzenek, elutasítani kellett. (1899. évi I. G. 17. sz.) Jelzálogjog, ennek és a tulajdonnak egy személyben egyesülése után. Ily jelzálogjog átruházásának lehetősége, kielégités az egyetemlegesen terhelt jelzálogokból. s4l Pozsonyi T.: Jogszabály az, hogy a nyilvánkönyvi jogok és kötelezettségek a jognak és kötelezettségnek egy személyben való egyesülése folytán meg nem szűnnek és mindaddig fennállóknak tekintendők, mig azok a telekkönyvből ki nem törültetnek, miből folyóan az egy személyben egyesitett ily jog vagy kötelezettség más személyrle is átszállhat és ez esetben megszűnvén a jog érvényesítésének a személyben rejlett akadálya, mi sem áll többé útjában annak, hogy az uj jogosított, illetve az eddigi jogosított az uj kötelezett ellen azt a jogot a fennálló szabályoknak megfelelően érvényesíthesse. Az 1881 : LX. tcz. 190. §-ának utolsó bekezdésében foglalt jogszabály szerint továbbá az a jelzálogos hitelező, a ki az e törvényszakaszban adott jogánál fogva valamely jelzálogos követelést bevált, a beváltott követelés tekintetében a hitelező jogaiba lép és igy nem csupán az adós ellen a hitelezőt megillető személyes követelési jogot szerzi meg, hanem a követelés biztosítására szolgáló és dologi természeténél fogva bárkivel szemben érvényesíthető zálogjogot is, .következésképen nem lehet kétség az iránt, hogy miután a felp. az alp.-ek jogelődét megilletett követelést az arra vonatkozó zálogjoggal együtt ekként megszerezte és a hitelező személyében az egyesítés folytán a zálogjog érvényesithetése tekintetében beállott akadály a fentebbiek szerint a zálogjog átruházása által megszűnt, felp. a kétségtelenül még fennálló követelés kielégítését az összes zálogtárgyakból, tehát a korábbi hitelezőnek tulajdonát képező ingatlanokból is jogosan követeli. Az 1881 : LX. tcz. 190. §. 2. bekezdésének a több telekkönyvi jószágtesíekre bejegyzett követelések aránylagos megoszlására vonatkozó rendelkezése pedig csak abban az esetben alkalmazandó, midőn jelzálogul szogáló több jószágtest került végrehajtás alá és az ezekért be-