Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

610 Zálogjog és jelzálogjog s hogy felp. jogosult a nevezett jelzálogos hitelező követelésének rangsorozatában az alp.-ek ingatlanából az általa fizetett összeg ama részének kielégítését követelni, a mely az általa kifizetett jelzálogos követelésből és járulékaiból, figyelemmel az e követeléssel a fizetés időpontjában terhelve volt összes ingatlanok becsértékére, az alp.-ek' ingatlanára ennek becsértéke arányában esik. (1901. évi G. 223. sz.) Nöi hozomány biztosítására bekeblezett jelzálogjog különös jogi természete. Az alzálogjognak ettől való függő volta. 816 Aradi tsz.: Alp.-ek tűrni kötelesek, hogy a B. Márton és B. Katalin férj. M. Pálné javára 2000 forint tőke és jár. erejéig bekeblezett zálogjog, valamint az ezen zálogtételre 900 forint tőke & jár. erejéig W. Mihály javára bekebelezett alzálogjog töröltessék. Indokok: B. Márton és B. Katalin által az aradi tsz. mint telekkönyvi hatósághoz 1874. augusztus 4-én 7166. szám alatt beadott kérvény folytán a D. Ádám és. neje között 1867. május 19-én létrejött házassági szerződés alapján, azon 2000 forint és járulékai erejéig, mely D. Ádámné hozományát képezte, a zálogjog a D. Ádám tulajdonát képező ingatlanokra a kérelmezők mint az időközben elhalt D. Ádámné törvényes örökösei javára bekebeleztetett. Ugyanezen 2000 forint és járulékai megfizetése iránt B. Márton és B. Katalin az aradi tsz.-nél a hagyatéki bíróság perre utasító végzése folytán 1874. augusztus 7-én 13,474. szám alatt D. Ádám ellen rendes keresetet indítottak, de mivel D. Ádámné férje elleni 2000 forintos hozomány-követelését férjének végrendeletig elengedte, keresetükkel elutasittattak. Ennek alapján, minthogy a bekebelezett követelés megszűnte jogerős birói Ítéletekkel meg van állapítva, a követelés megszűnte folytán a járulékos jogot képező zálogjog törlése iránti kereseti kérelemnek elenyészés czimén a telekkönyvi rendtartás 155. §-a értelmében helyt adni kellett. Másodrendű alp. W. Mihály kielégítési végrehajtást elrendelő végzés- alapján a bekebelezett követelésnek B. Mártont illető fele részére a jelen per megindítása és feljegyzése előtt alzálogjogot szerzett. Azon kereseti kérelemmel szemben, hogy másodrendű alp. az alzálogjog törlésének tűrésére köteleztessék, utóbbi azzal védekezett, hogy ő az alzálogjogot a telekkönyvben bízva jóhiszeműen szerezte. Másodrendű alp. ezen védekezése alaposnak el nem ismerhető, mert magából a telekkönyvből és az annak kiegészítő részét képező, a bekebelezés alapjául szolgáló okiratból bárki is meggyőződést szerezhetett arról, hogy 1. az okiratban az a személy, a kinek javára a bekebelezési engedély megadatik, egyáltalán nincs megnevezve és a jelzálogul lekötött ingatlanok telekkönyvi számait az okirat eredetileg nem tartalmazta, hanem ezek utólag lettek beszúrva, az okirat tehát a telekkönyvi rendtartás 81. §-ának a) pontjában megszabott kellékeknek meg nem felel ; 2. az okirat azon kitételéből, hogy ennek alapján a zálogjog azonnal bekebelezhető, csak az olvasható ki, hogy a bekebelezési enge-