Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

604 Zálogjog' és jelzálog-jog Debreczeni T. : A felp.-t az árverés által szenvedett kárának megtérítése iránt indított keresétevel elutasította ; mert tekintettel arra, hogy a hitelezőnek jogában áll résztörlesztést is elfogadni, helyesen mondotta ki a felebbezési bíróság, hogy a küldött összegek megtartásából, egymagában véve, a felp.-nek a halasztáshoz joga nem keletkezett, a felp. pedig a zálogkiváltási határidő meghosszabbítását egyedül abból akarja következtetni, hogy' ő az alp.-nek a fentemiitett határnapokra egy-egy havi kamattal egyenlő összegű pénzt küldött és az alp. azt neki vissza nem küldötte, de ezenkívül annak a támogatására, hogy az alp. neki halasztást adott, semmi más tényt fel nem hozott. (1899. évi G. 120. &z.) A zálogbirtokos veszély esetén biztosításra kötelezhető. 808 Bpe&ti T. : Felp.-ek azt panaszolják, hogy a felebbezési bíróság megsértette ítéletében a biztosítéki ügyletre és ingó zálogra érvényes jogszabályokat. A panaszt alaposnak kellett elfogadni. A felebbezési bíróság tényállás gyanánt azt állapította meg, hogy felp.-ek szerződéses kötelezettségeik teljesítésének biztosítására az elsőrendű alp. kezéhez 1000 koronát tettek le. Viszont nem állapította meg tény gyanánt, hogy a peres felek között olyan megállapodás jött létre, melynél fogva elsőrendű alp. az őrizetébe vett 1000 koronát elhasználhatná. Jogszabályaink szerint, valamely kötelezettség teljesítésének biztosítására átadott ingóra az átvevő csak zálogjogot szerez, az átvett dolgot a letevő engedélye nélkül nem használhatja és sértetlenül megőrizni köteles. A tulajdonjogon alapuló ezekből a jogszabályokból folyik a zálogot adónak az a joga, hogy alkalmas módon elháríthatja mindazt, ami a dolog sértetlen megmaradását veszélyezteti és a mennyiben ehhez a záloghitelező hozzájárulása szükséges, ennek megfelelő tevékenységét kívánhatja. Jogos tehát felp.-nek az a követelése, hogy veszélyeztetett óvadékuk biztosittassék, és minthogy elsőrendű alp. a biztosítás semmiféle módját nem ajánlotta fel, felp.-ek által javaslatba hozott és mind a két peres fél érdekeit megvédeni alkalmas módot: a birói letétbe helyezést kellett megrendelni, még pedig elsőrendű alp. költségén ; mert a biztosítás az ő körülményeinél fogva vált szükségessé. (1901. évi I. G. 179. sz.) A zálogbirtokos kötelességei sorsjegyek zálogbavétele esetén. snt) K. és* V. tsz.: Annak előrebocsátása mellett, hogy a felek közt létrejött ügylet c&akis a kézizálogszerződés ismérvének felel meg, a tsz. alp.-nek azt a kifogását, hogy ő a jelzett értékpapírokat csak őrzés végett letétbe vette, mint a tényleges állapotnak meg nem felelőt és alappal nem birót mellőzte és csupán azt találta megállapitandónak, vájjon alp.-t, mint zálogtartót kötelességmulasztás és abból kifolyólag kártérítési kötelezettség terheli-e vagy sem? Kétséget nem szenved, hogy a kézizálogtarté hitelező gondoskodni tartozik a tekintetben, hogy a neki