Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

A záloghitelező és zálogadós jogai és kötelességei 603 lező az általa jogellenesen gyakorolt használatból nyert vagyoni előnyt is adósának kiszolgáltassa, miután az ilynemű használatot a hitelező a saját előnyére vagyonszerzés forrásává nem teheti, holott ellenkező esetben a kézizáloggal biztositott kölcsönügylet a törvény által tiltott uzsora ügyletté fajulhatna és ekként a hitelező jogtalan gazdagodására vezethetne. (1899. évi G. 31. sz.) = Az antichresis tilalma tekintetében v. ö. fent 627- sk. sz. A zálogbirtokos felelőssége. 806 Debreczeni T. : A felp. felülvizsgálati kérelmében azért emel panaszt az anyagi jogszabály megsértése miatt, mert véleménye szerint a felebbezési bíróság az ügy eldöntésénél helytelenül mellőzte a törvényben megállapított azt a jogszabályt, mely? a zálogbirtokost arra kötelezi, hogy a záloggal biztosított követelés kiegyenlítése után a zálogot az adósnak olyképen köteles visszaadni, hogy a zálogot az ő mulasztása folytán ért minden kárért felelős; és mert nézete szerint a felebbezési bíróság az 1881 : XIV. tcz. 12., 13. és 14. §§-aiban foglalt rendelkezéseket is teljesen figyelmen kivül hagyta. Ennek a panasznak azonban nincs alapja, mert az 1881 : XIV. tcz. csupán a zálogüzlettel iparszerüIeg foglalkozó zálogüzlet-tulajdonosokra nézve rendelkezik, a lálogüzlettel ipars'zerüleg nem foglalkozó alp. irányában tehát a most említet*" törvényben foglalt rendelkezések alkalmazásba nem jöhetnek; mert továbbá a felebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint az alp. a felp.-sel szemben sem szerződési, sem törvény által reá szabott semmi olyan kötelezettséget nem szegett meg és semmi olyan mulasztást el nem követett, melyből reá kártérítési kötelezettség származhatnék. A felebbezési bíróság által ugyanis az a tényállás állapíttatott meg, hogy az alp. nem vállalt szerződési kötelezettséget arra nézve, hogy a neki kézizálogba adott zálogbárczát mindaddig meghosszabbítani fogja, mig a felp.-nek módjában lesz az elzálogosított ékszereket kiváltani. Ha tehát az alp. az itt is irányadó tényállás szerint nem vállalt szerződési kötelezettséget a zálogbárcza meghosszabbítására, a törvény pedig a kézizálogul kapott zálogbárczának meghosszabbítására az azt kézizálogban tartót nem kötelezi: a felebbezési bíróság nem sértett meg anyagi jogszabályt akkor, a mikor az alp.-t nem kötelezte olyan kárnak a megtérítésére, melyet nem az alp. kötelezettségszegése, sem nem az ő mulasztása okozott. (1898. évi G. 19. sz.) 807 A felp. elzálogosította az alp.-nél a ruhaneműit, a melyek kiváltási ideje legutoljára 1899. január 5-ig hosszabbittatott meg, de ezt megelőzőleg a felp. arról értesíttetett a zálogjegyre történt feljegyzés által, hogy az alp. többé egy hónapi meghosszabbítást el nem fogad. — A felp. mindamellett 1899. január 11-én és 1899. február 10-én egy-egy hónapi kamatnak megfelelő pénzösszeget küldött az alp..-nek, az alp. azonban e pénzküldeményeket tőketörlesztéssül fogadván el, a zálogtárgyakat 1899. márczius 2-án elárvereztette.