Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

598 Zálogjog és jelzálogjog kosa, a mennyiben követelése az elzálogosító adós által lejáratkor ki nem fizettetik, csak azzal a joggal bir, hogy követelésének a zálogtárgyból való kielégítését követelhesse és pedig más kikötés hiányában csak birói közbenjárás mellett, vagyis akkép, hogy adósát beperelvén, a kézizálogra végrehajtást vezethet; ellenben a zálogtárgy birtokosa önálló keresettel a zálogul adott követelés adósa ellen fel nem léphet; és mert felp. az alp.-eket terhelő követelésre az elzálogosítás folytán tulajdonjogot nem szerezvén, alp.-ek a tartozásukat lejáratkor a tulajdonosnak (a hitelezőnek), vagyis az elzálogosító b.-csabai népbanknak megfizetni jogosítva voltak. A mennyiben tehá,t felp. a neki zálogul adott követelésből kielégítést kívánt volna szerezni, az ő adósát a b.-csabai népbankot perbe vonni, vagy gondoskodni tartozott volna arról, hogy alp.-ek tartozásuk lejártakor az ő kezéhez fizessenek. Azonban felp. fel sem hozta, annál kevésbbé bizonyította azt, hogy közte, az alp.-ek és a népbank között a tekintetben megállapodás történt volna, vagy hogy ő a csabai népbank kérdéses követelésének lejárata idejében arra a követelésre akár engedmény, akár más uton tulajdonjogot, vagy az ő kezéhez való fizetésre követelési jogot szerzett volna. (1896. évi 5573. sz.) Követelésre szerzett zálogjog hatálya. 794 C. : Követelésre szerzett zálogjognak a hatálya az, hogy arra a követelésre maga az adós a foglalás, illetve az erről megtörtént értesítés után felmerült ténykörülményekre alapítottan ama zálogjog sérelmével jogot nem szerezhet vagy igényt nem érvényesíthet, sőt éppen vagyoni felelősség terhe mellett az a kötelezettsége, hogy azt a lefoglalt követelést, a jelzett időben volt állagában és terjedelmében sérteti lenül fentartsa. Ebből folyólag nem számithat be a lefoglalt követelésbe az adós olyan ellenkövetelést, amely a foglalás után keletkezett. (1899. évi 302. sz.) Fizetési iv nem lehet kézi zálog. 795 C. : A fennálló szabályok szerint a hivatalnok fizetésének vagy nyugdijának elzálogosítása, a fizetési ivnek kölcsön fedezésére való átadása, a hitelezőnek zálogjogot nem ád s annyira hatálytalan, hogy uj fizetési iv az illető kérelmére még akkor is kiadandó, ha annak elzálogosítását nyiltan beismerte. Ennélfogva ily elzálogosítás esetében uj fizetési iv kivétele s a fizetés felvétele nem képez ravasz fondorlatot. (1890. évi 539. sz.) II. A törvényes zálog-jog*. Bérbeadó törvényes zálogjogának terjedelme. 7!><; C. : A másodbiróság végzésének felp. által felebbezett azon része, mely által felp. elutasittatott azon kérelmével, hogy a végrehajtást