Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

46 Birtok is az 6 tulajdona; ennek ellenkezőjét foglaltatónak állott volna kötelességében bizonyítani, ezt azonban nemcsak nem tette, sőt S. H. tanú által az igazoltatott, hogy a kérdéses ingóságokat igénylő részére s megbízásából vásárolta végrehajtást szenvedett, helyezte az igénylő tulajdonát képezett magtárba s azon ingóságok igénylő tulajdonai. (1893. szept. 15. 8109. sz.) C: Hh. (1895. szept. 13. 7181. sz.) Vélelem az üzletben talált, valamint az üzlet berendezéséhez tartozó s annak folytatásához szükséges ingók tulajdonjoga tekintetében. 125 C: Felp. hitelesen kimutatta, hogy nemcsak iparjogosultságot nyert, hanem hogy «női és férfi szabó» üzlete a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetve van és mint ilyen meg is adóztatik. Minthogy pedig a nő férjétől függetlenül külön vagyonnal birhat és azt külön kezelheti, az a körülmény, hogy azon üzlet, melyben a leíoglaltakkal hasonnemü tárgyak árusittatnak, felp. tulajdonaként bejegyezve van, mindenesetre azt a vélelmet állapitja meg, hogy az üzletében talált tárgyak az ő tulajdonát képezik; hogy pedig a foglalás az ő üzlethelyiségében történt, mutatja a végrehajtási jegyzőkönyv, a mely szerint felp.jiek a foglaláskor előterjesztett azon bejelentése, hogy a sátorponyván, a mely sátorban a foglalás történt, az ő neve van felírva, minden megjegyzés nélkül felvétetett, az pedig, hogy a végrehajtást szenvedettnek is volna hasonnemü üzlete, nem is állíttatik. Mindezeknél fogva és mert az a körülmény, hogy felp.-nek férje az üzletben alkalmazva van, sőt a czégjegyzésre is jogosított, a fennebb említett vélelmet le nem rontja, a végrehajtató alp.-re tartozik a bizonyítás a tekintetben, hogy a lefoglalt tárgyak nem a czégtulajdonos felp., hanem férjének tulajdonát képezik. Alp. ezt a jelzett irányban meg sem kísérelvén, a keresetnek helyt adni kellett. (1894. decz. 27. 9749. sz.) 126 C: Felp.-nek panasza az, hogy a felebbezési bíróság ítélete anyagi jogszabályba ütközik, mert az üzletben eladás végett készült áruk, valamint az üzlet berendezéséhez tartozó s annak folytatásához szükséges ingók annak tulajdonául vélelmezendők, a kinek neve a czégjegyzékben tulajdonosul be van jegyezve, s minthogy bizonyítva van, hogy a kérdéses kárpitos-üzletre nézve a czégjegyzékben felp. van tulajdonosul bevezetve, téves a felebbezési bíróságnak az a kijelentése, hogy a lefoglalt kárpitos áruk és berendezési tárgyak nem a felp.-t illetik tulajdonul. Azonban ez a panasz alaptalan, mert a fentebbi vélelem az ellenkezőnek bizonyítását nem zárja ki, már pedig a felebbezési bíróság az alp. bizonyítékaival e vélelmet