Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

Alapítványok 31 mert az érintett fiókvégrendeletek és alapítási szerződésben maga is kinyilatkoztatta, hogy a «T.—Z.-féle alapitványt» változatlanul és ak­ként kívánja meghagyatni, miként ezt a 230/88. sz. szerződésben nejével együtt megalkotta. Az 1894. évi márczhis hó 15-én 141. ügyszám alatt kiállított fiókvégrendelet és alapítási szerződésnek az alp. részére rendelt évi 250 frtnyi életjáradék iránti részének érvénytelenítése iránti felp.-i ké­relemnél: pedig azért nem volt hely adható, mert ez nem képezte 3\ A. egyoldalú tényét, hanem egyrészt T. A. és másrészt a felp.-i alapit­pitvány gondnoksága között létrejött kétoldahi jogügylet eredménye­ként jelentkezik. Ez az alapítási szerződés ugyanis annak világos tar­talma szerint kétoldalú jogügyletet tartalmaz. T. A. ebben a felp.-i alapitványnaic hagyományozott ingatlanokat már életében átruházta tu­lajdoni joggal ennek az alapítványnak, kijelöli ebben, hogy ezt a főha­gyományt minő hagyományok terhelik és ezzel egyidejűleg a hagyomá­nyok fizetésére a felp.-t kötelezi, midőn tehát T. A. ebben az alapítási szerződésben a már előzően a 41/94. ügyszám alatti fiókvégrendelet­ben második nejének hagyományozott évi 250 frtnyi életjáradékot Híj­ból kirendelte s annak kifizetésére a «T.—Z.-féle alapitvány»-t köte­lezte- s ennek az alapítványnak gondnoksága ezt minden fentartás nél­kül elfogadta, kétségtelen, hogy a most megnevezettek között oly két­oldalú jogügylet jött létre, melyet az alapítvány gondnoksága sikerrel csak abban az esetben támadhatna meg, ha és amennyiben ezen érvénye­sen létrejött kétoldalú jogügylet tekintetében valamely oly ténykörül­ményt felhozni és bizonyítani tudna, mely ennek az, ügyletnek egész­ben vagy bizonyos részében való érvénytelenítésének alapjául szolgálna. Mindezekből tehát nyilvánvaló, hogy mig felp.-t a 41/94. sz. fiók­végrendelet érvénytelenítése tekintetében kereseti jog meg nem illeti, addig! a 141/49. sz. alapítási szerződésnek az alp. évi 250 frtnyi hagyo­mányára vonatkozó részének érvénytelenítése iránti kereseti kérelmp jogos alappal nem bir, miért is felp.-t keresetével elutasítani kellett. (1900. ápr. 12. 2726. sz.) Kassai T.: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja. C. : A T. ítélete megváltoztatásával az elsőbiróság Ítéletét hh. Indokok: A mint ezt az elsőbiróság Ítéletének indokaiban bő­vebben és helyesen kifejtette, felp.-nek az a kötelezettsége, hogy a «T.—Z.-féle a-lapitvány»-ból az alp. részére 250 írt évi járadékot fizes­sen, nemi a T. A. örökhagyó tényén egyedül, hanem a T. A. és a felp. alapítvány gondnoksága közt létrejött kétoldalú szerződésen alapszik. Hogy ezt a kétoldalú szerződést a felp. az alp.-nek fizetni kötelezett hagyományra nézve érvényességében megtámadni s annak hatálytala­nítását kérni jogalappal nem bir, ezt az elsőbiróság ítéletének indokai­ban szintén kimutatta. Miért is a másodbiróság ítéletének megváltozta­tásával az elsőbiróság ítélete a kétoldalú szerződésre alapított indo­kaiból hagyatott helyben. (1901. jun. 12. 5698. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents