Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

18 Személyjog 4í> Bpesti T.: A pazarlás miatt gondnokság alá helyezés által cselekvéseiben korlátolt egyént a törvény a közérdekből részesiti oltalomban a czélból, hogy az anyagi tönkrejutástól megóvassék, azonban annak olyan jogügyletei, melyeknél az ellenszolgáltatás okszerűen használtatott fel. vagy a hol a törvény oltalma a jogügylet érvénytelenítésével sérelmet teremtene és a közforgalomnak ártana, teljes hatályúak, lehetnek a gondnokság alá helyezettre is. Ezen alapszik a törvénykezési gyakorlat által is elfogadott az a jogszabály, hogy a gondnokság alá helyezettnek azok a jogügyletei, a melyek szükséglet fedezésére vonatkoznak, a személyes viszonyoknak megfelelő és nem túlságos összeg erejéig érvényesek. (1900. febr. 1. I. G. 344. sz.) Kérésére jogosítottak. 50 Bpesti T.: A kereset annak tartama szerint alp.-nek gyenge elmésség miatti gondnokság alá helyezésére van irányozva. Az 1877. XX. tcz. 28. §-ának b) pontja esetében, vagyis gyenge elméjüség miatt a gondnokság alá helyezést, az 1877. XX. tcz. 31. §. és az 1881. nov. 9. 3263 eln. sz. alatt kelt igazságügyministeri rendelet 30. §-a értelmében a gondnokság alá helyezendő maga, vagy ennek felmenő, vagy pedig lemenő ágbeli nagykorú rokonai, továbbá a lemenő ágbeli kiskorú rokonok törv. képviselője és az 1885. VI. tcz. 3. §. értelmében pedig ezeken felül a házastárs kérelmezheti. Minthogy pedig Sz. G. gondnokság alá helyezését a benyújtott keresetlevélből, illetve ennek csatol mán yaibcl kitetszőleg, nevezett gondnokság alá helyezendőnek sógora és testvére kérelmezték, ezek pedig a fentebb hivatkozott törvények és rendelet szerint, arra nincsenek jogosítva, és minthogy a tszék ennek daczára: a keresetet elfogadta, annak alapján az eljárást folyamatba tette és az ügyet érdemlegesen eldöntötte: nyilván semmiséget követett el, minélfogva az elsőbiróság Ítélete, a megelőző egész eljárással együtt, hivatalból megsemmisítendő volt. — C: Hh. (1887. jul. 12. 4939. sz.) = Azonos: Bpesti T.: 38338/1884. 51 C: Csakis az, hogy valamely siketnéma megszokott környezetével meg tudja értetni hogy éhezik vagy fázik; nem nyújt alapot arra, hogy őt a siketnémák azon osztályába sorozzák, a kik magukat jelbeszéddel meg tudják értetni. Azon siketnéma, a ki nyilván nem bír fogalmával a pénz és vagyon jelentőségének: nem sorozható az 1877. XX. tcz. 28 §-ának az értelmiség bizonyos fokát feltételező b) pontja alá, hanem annak a) pontja alá. Ennélfogva gondnokság alá helyezését nemcsak ő maga és rokonai kérhetik, hanem azt a tiszti főügyész is kérheti. (1893. jul. 25. 7851/1893 sz.)