Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

Gondnokság alá helyezés 17 lését iszákossága miatt elhanyagolja; ily körülmények mellett nyilván­való, hogy rövid idő lefolyta alatt vagyonilag tönkre jutna s hozzátartozói, kiknek eíllátásáró! gondoskodnia kellene, a nélkülözésnek lennének ki­téve, miért is alp.-t ennek megakadályozása tekintetéből -íz i877: XX tcz. 28. §. c) pontja alapján gondnokság alá helyezni kellett. C: Hh. (1893. jan. 11., 13. sz.) 47 Szabadkai tsz.: Az általános szerződési képességet az 1877: XX. tcz. és az 1885 : VI. tcz.-ben foglalt gyámtörvény és illetve az 1877 : XX. t.-cz 7. §-ában felhívott általános magánjog szabályozza; ennek törvényes erejével biró szabályai szerint, a tékozlás miatt törvényesen gondnokság alá helyezettek terhes szerződéseket nem köthetnek ugyan, a goidnokság alá helyezésnek ezen jogmegszoritő hatálya azonban az 1877: XX. t.-cz. 33. §-ának szorosan magyarázandó rendelkezése értel­mében csak a '.gondnokság alá helyezést tárgyazó hirdetménynek a hiva­talos lapban először való beiktatását követő napon veszi kezdetét; a hirdetmény közzététele előtt tehát a tékozlónak nyilvánított cselekvő­képessége érintetlenül fenáll és addig vagyona felett szabadon rendel­kezik. (1897. ápr. 22. 8110. sz.) Szegedi T.: Hh. (1897. okt. 11. 3352. sz.) C: Hh. (1898. febr. 23. 71. sz.) 48 Pozsonyi T.: A kir. tsz. Ítéletét hh. felhozott indokai alapján és azérc, mert felp.-ek sem azt nem bizonyították, hogy alp. vagyonának kezelésére, mint gyengeelméjü egyén, képtelen, sem pedig azt, hogy vagyonát pazarolná; a gondnokság alá helyezés pedig egyedül alp.-nek tanult által bizonyított gyakori ittassága alapján el nem rendelhető, mert a részegeskedés egymagában a törvényben mint önálló gond­nokság alá helyezési ok felemlítve nincsen, s a jelen esetben aip. ez alapon már azért sem volna gondnokság alá helyezhető, mivel a tanuk bizonyítják azt is> hogy az alp. már az italnak kis mértékben való élvezete mellett ittas lesz, ittasságából tehát arra, hogy az italra vagyoni viszonyaival arányban nem álló magas összeget költene, nem vonható jogszerű következtetés, az alp-. tartozásainak összege pedig a nagyszámú család felnevelése, leányának kiházasitása, nejének gyó­gyítási és temetési költségeinek figyelembe vétele mellett, a vagyo­nához viszonyítva, aránytalanul nagynak nem minősíthető. (1902. máj. 7. 1102/902. sz.) C: Hh (1902. jul. 28. 5094. sz,) F= Ipzákosság kicsapongó életmód és a család bántalmazása, ha e mellett a pazarlás ténye nem bizonyittatik, nem szolgálhat indokul a családfő gondnokság alá helyezésére. (Dtár r. f. XXIII. 14. sz. a.) Az 1877: XX. tcz. 27. §-ának c) pontja szerint tékozlás alapján gondnokság alá helyezhető az, kiről igazoltatik, hogy csekély vagyon és jövedelem mellett pénzét a korcsmában költi el és részegeskedik. (U. f. XXXII. k. 35.) Hogy valaki gyakran jár a korcsmába és gazdaságát iszákossága miatt elhanyagolja, tör­vényes alapot szolgáltat arra, hogy tékozlás czimén gondnokság alá elyez­tessék. (U. f. XXXIV. k. 89.) Döntvénytár. 2

Next

/
Thumbnails
Contents