Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

Szomszédjog 241 tői az ennek ténykedése vagy mulasztása által okozott kárának megtérítését követelje. Ezeknél fogva felperes kereseti jogát alperessel szemben megállapítani kellett. (1902. ápr. 2. 4407. sz.) A vadászatra jogosult a saját vadászterületén talált idegen vadászebeket mikor jogosult lelőni ? 331 A felebbezési bíróság alperes kártérítési kötelezettségét megállapította, pitotta, ellenben a C. a felebbezési bíróság ítéletét feloldotta és további eljárást rendelt a következő indokokból: Felperesek kereseti joguk megállapítására azt hozták fel, hogy alperes vadászebeiket jogellenesen lelőtte. Ezzel szemben alperes azzal védekezett, hogy ő saját vadászterületén kóbor ebeket lőtt le. A felebbezési bíróság anélkül, hogy a közelebbi ténykörülményeket megállapította volna, abból a szempontból indulva ki, hogy vadászebek lelövése minden esetben jogellenes, alperest kártérítésre kötelezte. A felebbezési bíróságnak ez a jogi kiindulási pontja azonban téves, mert a vadászebekre is áll az az általános jogszabály, hogy gazdáik kötelesek azokra akként felügyelni, vagy felügyeltetni, hogy idegen vadászterületen magukban ne kóboroljanak, a vadászatra jogosult a saját vadászterületén talált idegen vadászebeket csak akkor nem jogosult lelőni, ha azok gazdáiknak, illetve azoknak környezetében vannak, kiknek gondozása és felügyelete alatt állanak, vagy azokról vadászat közben felismerhetően a vad felkutatása vagy üldözése közben távoznak el, és mennek át idegen vadászterületre. Ily körülmények között az ügy eldöntésére befolyással van az, hogy felperesek birnak-e vadászati jogosultsággal, továbbá, hogy a vadászebek honnan, mi módon és mily körülmények között jutottak arra a területre, amelyen alperes bir vadászati jogosultsággal; minthogy pedig a felebbezési bíróság ez irányban a tényállás megállapításába nem bocsátkozott, annálfogva a nem kimerítő tényállás alapján az ügy érdeme a felülvizsgálati eljárásban az eldöntésre nem alkalmas. (1903. július, 1. I. G. 125. sz.) Közútra kinyúló faágak levágása. 332 C. : A kereseti állítás szerint alp. által levágatott faágakra nézve a per folyamán tartott birói szemle alkalmával megállapittatott, hogy azok a perben emiitett dülőut mentén ültetett diófákról az ut felé nyúltak; a szakértő véleménye szerint pedig kilencz ág az előző években vágatott le s a szakértő azt is előadja, hogy az állítólag alperes által levágott ágak legalsóbb fekvésüek voltak. A törvény értelmében a közutaknak bármely elfoglalása és a fáknak oly ültetése, mely a szabad közlekedést gátolja, tilos lévén, az alperesnek tulajdonított faág levágatás következtében felperesnek kártérítéshez való joga nem származott, annál kevésbbé, mert a szakértő véleménye szerint a fák, Döntvénytár. 16