Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

224 Közös tulajdon az S. alatti okirat nem tartalmaz egyebet, mint az F. és Gr. a szerződések mellett megvásárolt két háznak átruházását az uj egyház részére. Ez az egyház alapításának egész története, amelynek folyamán egyetlen egy elfogadható adat sem volt arra, hogy a görög alapitók az ő pénzűkor egy oly egyházat akartak létesíteni, a melyben a tulajdoni és a rendelkezési jog közös legyen a románokkal. Az bebizonyított tény, hogy az egyház építésének eszméjje a görög Panajot Hadzsi Nikában fogamzott meg' s bjenne talált legbőkezűbb létesítőjére is. Róla mondják most a felp.-ek azt, hogy ő nem görög nemzetiségi, hanem általános jellegű görög-keleti egyházat akart alapítani, nemzetiségre való tekintet nélkül, és ezt bizonyítani akarják magának Panajotnak ama nyilatkozatával, amelyet ő a gróf Nemes-féle investigatío alkalmával 1789-ben X. szerint tett. De azon investigatio tárgyát nem a görögök és románok közt, hanem a románok részvéte nélkül a polgár-görögök és a görög compánia, tehát maguk a görögök közt felmerült vitás kérdések képezték, és a kérdés, melyet gróf Nemes Panajothoz intézett, nem az volt, hogy tiszta görög vagy vegyes görögromán egyházat akart-e létesíteni, hanem a fenforgó versengésre szorítkozva az volt, hogy vájjon ő az |uj templomot az adott 6000 tallérjával a görög compánia számára, mint ezt a compánia állította, vagy amint ezt a polgár-görögök vitatták, a polgár-görögök számára akarta-e létesíteni ? Erre ő egész általánosságban azt felelte, hogy a templomot görög hitfeleinek (für die griechischen Religionsverwandten), vagyis a görög companistáknak és a polgár-görögöknek számára egyaránt akarta alapítani. Hogy pedig mennyire nem akart Panajot az oláhokkal közös egyházat, ezt megmondta ő később 1793., 1794. és 1795. években kelt 11—14. sz. alatt beadványaiban* s leveleiben akkor, midőn temploma görög nemzetiségi jellegét az oláh püspök, pap és lithurgia által veszélyeztetettnek látta. «Ezen kápolna építésében — mondá — egyedül az vala czélom, hogy a görög atyámfiai által ebben az Ur Istent tiszta görög nyelven imádhassák, légyen is ez tiszta görög templom». Panajotnak a főalapitónak szándékára tehát a felp.-ek nem hivatkozhatnak. De nem hivatkozhatnak ők a T. a. egyezségre sem, amely nem a románok és görögök, hanem a püspök jóváhagyása mellett a görög compánia s a polgár-görögök közt jött létre, s amelynek alapján megalakult 1788-ban az első egyházközség a görög compánia tagjaiból s a polgár-görögökből a románok nélkül. Azon egyezség az egyház administratióját, a papnak és a gondnokoknak választását a görögök közönségére bizza, nevezvén a közönséget «graecorum communitas»-nak s a románokról egy szóval sem emlékezvén. Azután a görög compánia régi kápolnája bezáratott, papja a templomi felszerelvényekkel és ékességekkel átköltözött az uj egyházba és igy lépett az uj egyház a compánia régi kápolnája helyébe, mint ahogy ezt az erdélyi országgyűlésnek 1792. évi november 2-án kelt, a jelen per folyamán 53. sz. a. felmutatott végzése is elismerte.