Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

12 Személyjog: nem volt magyar honos, nem vitatják azt sem, hogy a felebbezési bíróság részéről a perbeli kérdés eldöntésénél alkalmazott, az 1881: LX. t.-cz. 5. §-ában világosan kifejezett az a jogszabály, hogy valamely magyar honos személyes állapota tárgyában végrehajtható határozatot hozni kizárólag a hazai bíróságok hatáskörébe tartozik, fen nem áll. Ezzel szemben téves felp.-eknek az az érvelésük, hogy a jelen perben eljáró hazai bíróság a gráczi cs. kir. tsz. hatásköré:; s a kiskorúság meghosszabbítása tárgyában hozott határozata joghatályának a kérdését birálat tárgyává nem tehette s Á, K.-nek önjoguságát meg nem állapíthatta. Mert a hazai bíróságnak az emiitett kérdések megbirálására kiterjedő joga magából a fentebb megjelölt törvényes jogszabályból származik, minthogy máskülönben az említett tiltó rendelkezésnek a,z ország területén nem volna hatály szerezhető. De a, képviselet kérdésének eldöntésénél nem bír jelentőséggel felpereseknek, a viszonosságra, a gyámhatósági illetékességre, s FestPilis-Solt-Kis-Kunmegye árvaszéke kötelességének a terjedelmére kiterjedő érvelésük sem — mert a személyes állapot kérdésében keletkező határozatokra nézve a viszonosság, a fentebb megjelölt jogszabály értelmében ki van zárva — mert nem az a kérdés, hogy Á. K. felett annak kiskorúságában a gyámhatóságot illetékesen mely hatóság gyakorolhatta s hogy a gráczi gyámhatóságtól megküldött iratok átvétele után PestPilis-Solt-Kis-Kunmegye árvaszékére mily jog és kötelezettség hárult, hanem egyedül az a kérdés döntendő el, hogy a gráczi cs. kir .tsz.-nek Á. K. személyes állapotára nézve hozott határozata birt-e oly hatálylyal, hogy Á. K.-t önjoguságában s cselekvő képességében korlátozhatja? Ezt a kérdést pedig a felebbezési bíróság annak alapján, hogy Á. K. magyar honos s nagykorú, az ítéletében megjelölt jogszabály alapján helyesen döntötte el akkép, hogy a gráczi cs. kir. tsz.-nek az ő kiskoruságát meghosszabbító határozata ellenére Á. K. önjogunak tekintendő, s igy ,felp.-ek a képviseletre nem jogosultak. (1899. jun. 19. G. 175. sz.) i 3. TELJESKORUSÁG ELÉRÉSE. 31 C: A 24-ik életévet még be nem töltött, de gyámhatóságilag nagykorúsított nő szenvedő váltóképességgel bir. (85. nov. 18. 714.) 33 C: A 24-ik életévét még be nem töltött, de tényleg ipart üző nő is csak az 'esetben bir váltóképességgel, ha ezen iparűzés a gyámhatóság által jóváhagyatott. (85. máj. 4. 975.) 33 C: önálló ipart üző férjes nő, szenvedő váltóképességgel bir, ha életének 24-ik évét be nem töltötte is; a váltóképesség ez esetben sem iparhatósági, sem gyámhatósági engedélytől nincs feltételezve. (1885. okt. 7. 524. sz.) = Azonos: C. 713 1885. sz.