Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

210 Közös tulajdon nem foganatosítható, az az egyesség a tulajdon közösség megszüntetésének alkalmas alapjául nem szolgálhat, az a szerint még íenmaradt közösségnek bizonyos időre való fentartása pedig kikötve nem lett; e szerint a kért közösség megszüntetésének helye lévén, az csak bírói árverés utján volt foganatosítható, mivel a különböző épületekre való tekintettel és a háznak természetbeni feloszthatlanságát figyelembe véve, a beltelek, a ház és a melléképületek természetben a tulajdoni jutalékoknak megfelelőleg el nem különíthetők, az épületek becsárának elfogadására pedig a peres felek egyike sem kötelezhető. Ezen árverésnek kérelmezésére a felek mindegyike fel volt jogosítandó!, a közösség megszüntetésének végrehajtása czéljából. (1900. jan. 9. 2539. sz.) C: A másodbiróság Ítélete az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1900. szept. 27. 1348. sz.) = Lásd a 279. sz. a. közölt határozatot, fent. V. ö. a következő határozatot is. 302 C.: Bizonyítva van, hogy peres felek által a vagyonközösség tényleg meg lett már szüntetve és a... sz. tkvben foglalt ingatlanok a felek között természetben tényleg megosztattak és azokat ezen osztálynak megfelelően huzamos idő óta bírják és használják. Ily körülmények mellett tehát, habár az emiitett tkv állása szerint peres felek közt tulajdonjog- közösség mellett az arány egyenlőnek van is kitüntetve, felp. keresetének saját ténye ellenében helyt adni annyival kevésbé lehetett, mert teljesen őt terhelte annak bebizonyítása, hogy a közösségnek jelzett módon megszüntetése és a természetbeni megosztás nem volt végleges, erre nézve azonban mi bizonyítékot sem nyújtott. (1890. ápr. 22. 9129. sz.) == V. ö. a fent 279. sz. a- közölt eset jegyzetét és az alábbi 305, és 279. sz. a. közölt határozatokat. V- ö. még a C- 1897. márcz. 31-én 5369/96., 1897. szept- 30-án 1560. és 1898- jan. 14-én 3752/97. sz. a. kelt határozatait. Rosszhiszeműség kifogása tulajdonközösség megszüntetése iránti perben. 303 G,: Vagyonközösség megszüntetése iránti perben a birtokban levő s erősebb jogot vitató alp. kifogása folytán az a kérdés is elbírálás tárgyát képezheti, hogy a közösség megszüntetését kérő felp. a tulajdonjog megszerzésésénél jóhiszemüleg járt-e el vagy sem, miből folyóan rossztiszemüleg szerzett tulajdonjog s igy nem jogszerű alapon nyugvó tulajdonjogi bekeblezés felp.-t a közösség megszüntetésére nem jogosítja fel. (12,472/93. sz.) — A C, 1882. szept. 13-án 1995. sz. a. kimondta, .hogy a bekeblezett tulajdonostárs a közösség megszüntetése iránti perben nem szorítható jogczimének kimutatására, mert a nyilvánkönyvbe való beiktatás jogczim fenforgását már feltételezi.