Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

192 Közös tulajdon nek megtörténtével pedig az 1875. deczember 20-án tartott birtokossági gyűlésen felvett jegyzőkönyvben hozott határozat értelmében a haszonbéri szerződés megkötésére meghívott birtokossági tagok felperessel a a. haszonbéri szerződést megkötötték és ez tényleg életbe lépett. Már ezen tényállásból is kitetszik, hogy jelen bérbeadási eljárásnál a szolgabíró csak mint megkeresett közeg járt el és miután az árverési feltételek írásbeli szerződés kötéséről rendelkeznek, a haszonbérlet nem az árverés ténye, — mint az ajánlatok kipuhatolására szolgáló mód — hanem csak az írásbeli szerződés megkötésével tekinthető létrejöttnek és ebből folyólag .alperesek azon védekezése, hogy felperes az árverést megtartó szolgabiróval kötötte meg a szerződési; és ez eljárásnak megsemmisítése folytán a szolgabíró volna felelős, alappal nem bir: de kiderül a jelzett tényállásból az is, hogy az egész eljárás és a szerződés megkötése is a fentnevezett birtokosság nevében történt és felperes csak a birtokossággal, mint testülettel állván jogviszonyban, esetleges követelését csak az ellen, nem pedig a vele személyes szerződéses viszonyban nem álló egyes birtokosok ellen érvényesítheti; és e tekintetben nem tesz változást az sem, hogy a bérbeadást csak a birtokosság többsége határozta el és a kisebbség az ellen tiltakozott, mert felperes a szerződést nem a többséggel, hanem a testülettel kötötte és igy csak ettől követelheti ezen szerződés teljesítését, esetleg tényleges kára megtérítését. A mennyiben tehát felperes keresetét nem a birtokosság mint testület ellen indította, őt ezzel elutasítani kellett. (1887. máj. 4. 6781. sz.) A közbirtokosság elnökének felelőssége a közbirtokosság nevében kötött szerződésért. C: A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben. Indokok: Felperes keresetét arra alapította, hogy a jablonczai iialmérési jogot a jablonczai közbirtokosságtól 1879. jan. 1. napjától bérbe vévén, biztosítékul, helyesen óvadékkép a közbirtokosság pénztálába 200 irtot fizetett be, és miután a közbirtokosság 1887. évi deczember havában tartott gyűlésén a fentebbi óvadéknak és kamatainak felperes javára ugyan, de gróf Andrássy Manó uradalmi pénztárának kiadását rendelte el, ennek daczára felperes az emiitett 200 írt óvadéknak 1879. évi jan. 1. napjától 1887. évi jan. 1. napjáig lejárt kamatokat alperestől, mint volt közbirtokossági igazgatótól meg nem kaphatta: felperes által felhozott ezen tényállásból nyilvánvaló, hogy alperessel semmiféle szerződésre nem lépett és alperes saját személyében felperes irányában semmiféle kötelezettséget magára nem vállalt, következőleg felperes a bérleti szerződés és a közbirtokossági határozat alapján alperes ellen keresetét joggal annál kevésbé birhat, mert felperes azt, hogy akár a jablonczai közbirtokosság, akár gróf An-