Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

A tulajdonostársak egymásközti viszonya 171 B) A tulajdonostársaknak harmadik személyekkel szemben való viszonya. a) A nem szervezett tulajdonközösségben. Tulajdonostársak egyikének rendelkezése kötelezi-e a másikat ? 250 C. : Alp.-ek felülvizsgálati kérelmükben a felebbezési bíróság itéietét azért támadják meg, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy 2. rd. alp.-t szerződő félnek mondotta ki, hogy alp.-eket szerződésszegőknek, lellenben felp.-eknek a szerződéstől való elállását jogosultnak nyilvánította. Alp.-ek ezen panasza alapos. A felebbezési bíróság ugyanis másodrendű alp.-t érdeklődőleg bizonyítottnak vette, hogy másodrendű alp. a vételi ügyletet megelőző alkudozásnál jelen volt, és azt a kijelentést tette, hogy házuk eladó ; ezekből a tényekből azonban nem lehet jogilag arra következtetni, hogy másodrendű alp. akár saját személyében, akár elsőrendű alp., mint megbizottja által a szerződést megkötötte, azt pedig felp.-ek megállapittatni sem kérték, hogy másodrendű alp. az elsőrendű alp. részére a szerződés megkötésére külön megbízást adott volna; minthogy pedig' a felebbezési bíróság megállapította, hogy az az ingatlan, melyre nézve felp.-ek a szerződés megkötését vitatják, mindkét alp.-ek tulajdonául van bekebelezne, erre az ingatlanra másodrendű alp. hozzájárulása nélkül érvényes szerződés nem keletkezhetett minélfogva szerződés megszegéséről szó nem lehet, és így felp.-ek a szerződés megszegése alapján a foglaló kétszeresének kifizetését jogszerűen nem követelhetik. (1902. okt. 9. I. G. 151. sz.) = V. ö. a C. 1901- június 18. 228. sz. határozatát, fent 237. sz.; úgyszintén a jelen határozatot megelőző, valamint a következő határozatokat. Lásd még a 248. sz. határozathoz fűzött jegyzetben idézett határozatokat is. 251 C. : Ha a közös osztatlan birtokban levő tkvi tulajdonosok valamelyike egy ingatlan részére nézve eladást létesít s az eladott részt a vevő birtokába is bocsátja, s ezt tulajdonos társai hosszabb időn át (4 év) elnézik, s perrel csak ezután lépnek fel, az esetben, ha az eladó tulajdonostárs jutaléka annál jóval nagyobb értékű, ebből okszerűen az a következtetés vonandó, hogy a tulajdonostársak az eladás tényéhez hozzájárultak s az eladott ingatlannak egészben vásárló nevére leendő árjegyzésébe a maguk részéről is beleegyeznek, ha csak azt nem bizonyítják, hogy eladó tulajdonostársak ténye által az ő jutalékuk értékökben vesztett, az eladott ingatlan rész iránt való igényeiket sikerrel nem érvényesíthetik. (1895. 5022. sz.)