Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

1' Közös tulajdon Házközösség tagjainak egymásközti jogviszonyai. 249 Pancsovai tsz.: Felp. keresetet indított a keresetben megjelölt ingatlanra C) 1., 2. szám alatt a pancsovai népbank engedménye alapján a magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja javára 800 frt erejéig bekeblezett zálogjog töröltetése, esetleg ily összegnek birói letétbe helyezése iránt. Keresetének jogalapjául azt adta elő, hogy alp. mint a G. féle 34. számu házközösségnek feje a házközösség fennállása idejében a keresetben jelzett ingatlanokat is, a mely a házközösségi vagyonnak kiegészitő részét képezte, a pancsovai népbanktól kölcsönvett 800 írttal megterhelte. A házközösség megszüntetése után az ingatlanok felp. egyéni tulajdonába mennek át, s mivel e kölcsön alp.-nek személyes tartozását képezi, a mennyiben azt saját czéljaira használta fel, e pénzen földet vásárolt egyéni tulajdonnal s jelenleg is ő egymaga fizeti e részleteket, kétségtelen, hogy a zálogjogot töröltetni tartozik. Alp. elleniratában és viszonválaszában kifejezetten beismeri, hogy a 800 frt kölcsön kizárólag őt terheli, ez utáni a részleteket, a kamatokat törleszti, de a házközösségi vagyon természetéből folyik, hogy e jelzálog valamennyi házközösségi vagyont terhelje', s igy semmiképpen sem áll módjában e zálogjogot töröltetni, mig e követelést ki nem egyenlíti. Tekintve, hogy felp. a házközössége ingatlanaira bejegyzett iogok közül annak megosztása illetve egyéni tulajdonába való átmenetele után csak azokat tartozik tűrni az 1885: XXIV. tcz. 51. §-a értelmében, a melyek a házközösségnek mint ilyennek egyetemleges terhére esnek; ezzel szemben, minthogy alp. beismerte, hogy a törölni kért zálogjog alapját képező 800 frt kölcsön mint volt házközösségi tagot egyénileg terheli; kétségtelen, hogy felp. nem tartozik tűrni, miszerint ingatlana alp. tartozása fejében jelzálogilag lekötve maradjon, ehhez képest alp.-t a kereset értelmében a rendelkező rész szerint marasztalni kellett. (1901. máj. 21. 16980/1901. sz.) C: Hh. indokainál fogva és azért, mert az 1885: XXIV. tcz.-nek a másodbiróság által idézett és harmadik személyek jogaira vonatkozó szakasza nem áll útjában annak, hogy a házközösség tagja az ahhoz tartozott vagyon terhére vonatkozó egymásközti viszonyukat a köztörvénynek elvei szerint rendezzék. (1903. jul. 3. 4550/1902. sz.) = A C. 1882- máj. 9-én 3236. sz. a. kelt ítélete a megszüntetett erdélyi román határőrség birtok- és használati viszonyai szabályozására kiküldött bizottság 1862. decz- 16-án 69. sz. a. kelt és e részben az akkori erdélyi udvari kanczellária által 1865. ápr. 11-én 3155/1864. sz. a. helybenhagyott határozatára hivatkozva, fentartotta a Herszény községheli volt határőrök családjaihoz tartozó alp.-ek javára a peres ingatlanon az erdőszolgalmi jogot. A bázközösség tekintetében egyébként v. ö. alább: 274., 275. sz.