Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

A tulajdonostársak egymásközti viszonya 165 nak, összpontosították, mert alperes nem bizonyította, hogy a felperes és Fehér örökösök vonalszakaszához felhasznált munkaerejét más munkaerővel pótolni módjában nem állott volna, sőt U. P., K. Gy., B. E. tanuk vallomása által a*z nyert bizonyítást, hogy a szakadást közvetlenül megelőző napokban az alperes gazdatisztjének kertjében munkások kerti munkát végeztek s alperesnek több igája nádhordással foglalkozott, alperes tehát nyilvánvalóan rendelkezett oly munkaerővel, amelyet a veszélyeztetett töltésszakasznál a védelemre alkalmazhatott volna. Nem szolgál továbbá a mulasztások mentségére alperesnek az a védekezése sem, hogy az árvízveszély ideje alatt hevenygégelob és hörgőlobban szenvedett, mert a per adatai szerint alperes e beteges állapota daczára a rendelkezésben akadályozva nem volt s tényleg részben személyesen, részben megbízottja által védelmi rendelkezéseket tett is. Minthogy pedig a védgát az alperes birtoka mentén elhúzódó vonalrészen és pedig M. L, L. J., B. E., P. Gy. tanuk vallomása szerint épen a fentemiitett — előbb helytelen módon, utóbb pedig egyáltalában nem védett — féreglyukak helyén szakadt be, illetve ezek az elhaiyagolt íéreglyukak a szakadásban benn voltak; minthogy továbbá az árvíz a n;agyrétet, tehát a felp. birtokát is ezen szakadáson át öntötte el ; minthogy végül a műszaki szakértők egyhangú véleménye szerint a szakadást első sorban a töltésnek a féreglyuk okozta átázása idézhette elő : az alp. terhére megállapított fentjelzett mulasztások s a bekövetkezett gátszakadás közt okozatos összefüggés létezik, mely okozatos összefüggés mellett alp. a kártérítési kötelezettség alól csak abban az esetben menekülhetne, ha bizonyította volna, hogy a gátszakadás akkor is bekövetkezett volna, ha a kérdéses féreglyukak s különösen a két rámpa közti féreglyuk nem is léteztek, s illetve ha azok betömése és a csurgás megakadályozása iránt kellő időben, megfelelő munkaerővel és czélirányos módon minden szükséges védelmi intézkedés meg is tétetett volna. Úgyde alp.-nek a bizonyítás ebben az irányban nem sikerült. Ezek szerint bizonyítva lévén, hogy alp.-t a saját birtoka mentén elvonuló töltésszakasznak tulajdonosi minőségében kötelezett védelme körül mulasztások terhelik, hogy továbbá e mulasztások és a töltés átszakadása, a nagyrétnek elöntése és felp.nek ebből származó kára közt okozatos összefüggés létezik; másfelől alp. nem bizonyítván, hogy a gátszakadás a terhére rótt mulasztások nélkül is bekövetkezett volna,, a másodbiróság alp. kötelezettségét helyesen állapította meg, mihez képest Ítélete helybenhagyandó volt. (1900. nov. 8. 3616. sz.) Armentesitö társulat. 245 C. : Felp. felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy annak ellenére,