Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

166 Közös tulajdon hogy ő, mint haszonélvező, a haszonbérleményen beruházásokat teljesíteni vagy vízmüvet létesíteni nem volt köteles és különben is a haszonbérlők az A) alatti haszonbérleti szerződés 5. pontjában magukat az összes kivetendő mindennemű adók és ármentesitési költség fizetésére kötelezték, mindamellett alp.-t az általa vízmüvek létesítése okából fizetett összegnek a haszonbérbe való betudására feljogosította. Ez a panasz alapos, mert a felebbezési biróság tényállása szerint felp. mint a haszonbérlemény haszonélvezője a haszonélvezet tartamára a szóbanforgó ingatlanokat alp.-nek és férjének haszonbérbe adta, a nélkül, hogy az ingatlanon vízmüvek létesítésére magát kötelezte volna. A felebbezési biróság Ítéletében megállapítást nyert továbbá az is, hogy a haszonbérlők a bérlemény után eső járulék fejében a Béga-SzentGyörgy község határában a belvizek levezetésére szolgáló szivattyu-telep felállításához 1148 korona 60 fillérrel járultak és ezt az összeget több évi részletben a felp.-nek járó haszonbérleti összegből levonták és végül, hogy az ezúttal elszámítani kívánt összeg nem a létesített mü fentartási, hanem magának a szivattyú-telepnek felállítási költségét képezte. A felebbezési biróság ki nem terjeszkedett annak megállapítására, hogy a szóbanforgó vízmű a törvény kényszerítő hatása alatt keletkezett és kellő szervezettel bíró társaság vagy pedig csak egyeseknek minden szervezet nélkül magántársulása által létesittetett-e? Ily irányú tényállás hiánya azonban a fenforgó esetben azért nem akadályozta az ügy érdemi eldöntését, mert a rendes szervezettel biró társulat által létesített vízmüvek előállítási költsége, huzamosabb idő alatti befizetésre felosztva, az ármentesitési költség tekintete alá esik, ezeknek viselésére pedig a szerződés 5. pontja értelmében a haszonbérlők vannak kötelezve, míg az egyeseknek minden szervezet nélküli magántársulása utján létesített vizmüre az a jogszabály áll fenn: hogy az ingatlan haszonélvezőjét kifejezett hozzájárulása nélkül csak oly beruházások megtérítése terheli, amelyek nélkül az ingatlan az eddigi állapotban fenn nem tartható, a szóbaní'orgó szivattyu-telep azonban nem az eddig létezett állapot fentartása, hanem az ingatlan kihasználásának fokozottabb mérvben való biztosítása czéljából emeltetett s a felebbezési biróság ítéleti tényállása szerint felp. annak létesítéséhez való hozzájárulását ki nem jelentette, mely tényállásból jogszerűen következik, hogy a haszonbérlők az ingatlanba fektetett, bár alapjában hasznos beruházásnak, illetve költségének megtérítését felp.-től mint haszonélvezőtől nem követelhetik, az ügy ily állásában téves lévén a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint felp.-t a vizidijak fedezésére visszatartott haszonbérleti összegek megfizetésére irányuló keresetével elutasította, a felebbezési biróság ítéletének felülvizsgálati kérelemmel megtámadott részében való megváltoztatásával alp.-t a beruházások fedezésére visszatartott haszonbérleti részösszegnek megfizetésére kellett kötelezni. (1903. nov. 18. G. 343. sz.)