Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

A tulajdonostársak egymásközti viszonya 161 lajdonosa. tehát a többi tulajdonostársakat megillető házbért mindenesetre megfizetni tartozik. De a B) alatt csatolt házbérjövedelem-bevallási iv tanúsága szerint alperes évi 420 frt bért fizet, tehát igazolva van ezzel, hogy íatfperes bérért lakik a közös házban. Alperesnek az az érvelése, hogy a közös ház jövedelméből őt nagyobb öszszeg illeti meg, mint az ő általa fizetendő lakbér, ezen per kimenetelére befolyással nem bir, mert az általa fizetni kötelezett lakbérjövedelemből reá eső részt megtalálja azon közös jövedelemben, mely a közös tulajdonosok közt netán felosztásra kerül és melyre vonatkozó elszámolás, tekintettel arra, hogy a peres feleken kivül még 6 tulajdonostárs van, ezen per keretében nem eszközölhető. B p e s t i T. : A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével elutasítja. Indokok: Alperes, a felperes beismerése szerint is, Vg-ad részben tulajdonosa ama háznak, amelyben lakása van s amely lakás bére fejében követeli felperes a kereseti összeget. Az alperes tagadásával szemben tehát felperest terhelte a bizonyítás kötelezettsége a tekintetben, hogy az alperes és felperes, mint a többi tulajdonostársak megbízottja s e megbízás alapján házkezelő közt létrejött bérszerződés mellett bírja alperes azt a lakást, melyet a közös házban elfoglal. Felperes azonban ezt az alperes tagadásával szemben nem bizonyította. A B) a. csatolt házbérbevallási iv e részben ugyanis azért nem fogadható el bizonyítékul, mert a bevallás f bérszerződés hiányát nem pótolhatja, mivel az itt bevallott adatok csupán a házadó kivetése czéljára szolgálnak s mert a bevallás szerinti összes házbérjövedelem alperest megillető Vs-ad része jóval felülmúlja azt az összeget, mely az alperes által bírt lakás évi jövedelmeként van feltüntetve. Ha tehát az alperes a ház közös voltánál fogva a lakást ingyen igénybe nem veheti, — aminthogy azt az alperes maga som állította —• ennek legfeljebb az a következménye, hogy a lakására eső jövedelem az ő házjutaléka után járó jövedelembe betudható, de fizetésre világos kötelezés nélkül nem szorítható s jelenleg annál kevésbé, mert a fenti házbérvallomás, sőt a C) alatti számadási könyv adatai is azt mutatják, hogy az alperes házbérilletménye az általa birt lakás jövedelmét mindig meghaladta s igy az elszámolás vele a lakására eső jövedelem befizetése nélkül is mi nehézségbe sem ütközik. C. : A Bpesti T. fentebb idézett keletű és számú ítélete helybenhagyatik. Indokok: A per adataival bizonyittatott, hogy alperes a keresetben említett háznak, amelyben lakással bír, Vs-ad részbeni tulajdonosa, és hogy alperes ép résztulajdonosi minőségénél fogva bért sohasem fizetett. Minthogy pedig a tulajdonost a haszonélvezet is megilleti, felperes keresetével annál is inkább el volt utasítandó, mivel alperes tagadásával szemben azt, hogy az akár felperessel mint házDöntvénytár 11