Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

G Személyjog által véghezvitelét fel sem hozta, felp. pedig a kérdéses adásvételi szerződésből kifolyó kötelezettségének érvényét be nem ismerte, ugyanazért a kérdéses szerződést, mint felp. kiskorúságában kötöttet, az abból származott jogokkal együtt a vételár visszafizetése mellett, az 1877. évi XX. tcz. 2. §-a alapján érvénytelennek kimondani kellett. (1889. jan. 21. 10712. sz.) C: Hh. (1889. decz. 28. 4306. sz.) 18 C: Oly kiskorú, aki bár hatósági engedély nélkül, tényleg önálló ipart gyakorol, az üzlet czéljaira megrendelt és átvett, tehát vagyonába beruházott áruk. vételárának megfizetésére kötelezendő és nem védekezhetik lázzal, hogy a terhes szerződést kiskorúsága idejében kötötte. Mert a törvény <t kiskorút csak könnyelmű adósságcsinálás ellenében akarja megvédeni midőn semmisnek mondja ki az általa elvállalt pénzbeli tartozását: az üzlet folytatásához tartozó vétel azonban nem esik ezen szempont alá. (1890. márcz. 21. 1345/1889. sz.) = Azonos határozatok: C. 1890. márcz. 28. 1453/1889. sz.; C. 1890. ápr. 11. 1444/1889. sz. 19 Győri T.: A bebizonyított szerződéssel szemben nem vehető figyelembe a felp. kiskorúságában kötött szerződésnek gyámhatósági jóváhagyás hiánya miatt való érvénytelenségére alapított alp.-i védelem, mert a kiskorúval kötött terhes szerződést, a cselekvési képességének hiánya miatt csak a kiskorú vagy annak törvényes képviselője támadhatja meg, de nem a kiskorúval szerződő önjogu személy. Ezenfelül a kiskorú felp. a szerződéshez, a melynek teljesítését már megkezdette, teljeskorusága elérésekor hozzájárult. De nem vehető figyelembe alp.-nek az a kifogása sem, hogy a szerződésnek azt a feltételét, hogy az árverési vétel után kiszabott kincstári illetéket is felp. tartozik megfizetni felp. nem teljesítvén, a szerződés betöltését nem követelheti, mert habár az a körülmény, hogy a fizetési meghagyásra vezetett nyugta az alp. kezénél van, elfogadható is annak bizonyítékául, hogy a fizetést az alp. teljesítette, alp. arra nézve meg sem kísérelte a bizonyítást, hogy ő felp.-t az illeték kifizetésére az illeték összegének közlésével felszólította s felp. a fizetést megtagadta volna, tehát elfogadandó felp.-nek az a védelme, hogy a fizetési meghagyás vele nem közöltetvén, ő az alp. mulasztása következtében nem volt abban a helyzetben, hogy a szerződést ebben a részben teljesíthette volna. Ezekhez képest az elsőbiróság ítéletét megváltoztatni, alp.-t a szerződés betöltésére, illetve tulajdonjog bekebelezésének tűrésére kötelezni kellett. C: Hh. indokolásánál fogva és még azért: mert az érvényességi kellék, a melyet az 1877: XX. tcz. rendelkezései és a kiskorúak ügyleteire vonatkozólag a gyámhatóság jóváhagyásában megállapítanak, nem oly természetű, hogy annak hiánya, illetve kieszközlése előtt a kiskorú részéről kötött ügylet már feltétlenül semmisnek volna tekintendő és