Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

A tulajdonostársak egymásközti viszonya 153 a peres felek közt oly megállapodás jött volna létre, hogy az egyik fél a másiknak a ház értékének a fele részét megváltani, illetve megtéríteni tartoznék, ily szerződés hiányában pedig a peres felek közt fennálló vagyonközösségből kifolyóan felperes vagy a kérdéses ingatlan közös birtokába való bebocsátását, vagy a vagyonközösség megszüntetését követelheti; és minthogy e szerint a keresetbe vett követelésnek jogalapja nincs, ennélfogva az elsőbirósági Ítéletnek alperest marasztaló részét megváltoztatni, felperest a megítélt követelés iránti keresetével elutasítani kellett. (1894. aug. 27.319/94. — C. : Hh. (1895. szept. 27. 10.684/94.) Feles müvelésre vonatkozó viszony vagyonközösséget teremt-e ? (Erdélyi eset) 230 Balázsfalvi jbg.: Felp. perrendszerüen bebizonyítván, hogy a kérdéses ingatlan földrészletet az 1882. évre felibe müvelés végett a volt tulajdonostól, Szalánczy Klárától kivette, s azt megmivelve, maga bevetette, és pedig a föld hosszában megosztott alsó felét, mely borozdával is elkülönittetett, a saját, — s- csak másik fele részét a volt tulajdonos Szalánczy Klára részére : ezáltal teljesen bebizonyított ténynek tekintendő, hogy felperes a kérdéses földnek a saját részére bevetett alsó fele részét, a felső fele résztől borozda által is elkülönítve, amennyiben haszonbérszerződések nemcsak pénzbeli, hanem más természetbeli szolgáltatások megállapításával is köthetők a dolog hasznaiért, egy évre haszonbérbe vette. Alperes tehát, habár a haszonbérbeadó tulajdonos jószágát árverésen megvette is, tekintettel az 1881. LX. tez. 181. §-ára, annál kevésbbé lehetett jogosított felperesnek a haszonbérben tartott fél részen találtatott terményeit beszedni, minthogy azon végrehajtás, melyre alperes támaszkodik, csak a [bérbeadó, s társai ellen, de nem a haszonbérlő ellen is volt elrendelve s keresztülvive. Tekintve tehát a kihallgatott felperesi tanuk vallomásait, melyek szerint alperes a felperes terményeit learattatta s beszedte, alperes azok értékének megtérítésére kötelezendő. (1883. június 30-án 936. sz.) Marosvásárhelyi T.: Az elsőbirói ítélet megváltoztatásával felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Mert alperes a kérdés alatti fekvőséget nyilvános árverésen vásárolván meg, az árverési feltételek 7. pontja szerint az árverés jogerőre emelkedésétől fogva a megvett ingatlanok hasznai is őt illették ; továbbá, mert a felperes részről hivatkozott 1881. évi LX. t.-cz. 184. §-a a fenforgó esetben nem alkalmazható ; nem pedig azon okból, mert a felperes és Szalánczy Klára között létrejött szerződés nem haszonbéri, hanem a ptk. 1103. §-a szerint társasági szerződést képez. Ilynemű szerződés alapján pedig az alperes, mint árverési vásárló által, az árverés jogérvényre jutása után levett termények becsértéket felperes annál kevésbbé van jogosítva követelhetni, mert alperes az