Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

A tulajdonjog alanya 149 Temetöhely (sírbolt) tulajdonjoga. 226 B p e s t i T. : Az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával meg­állapítja s felp. keresetének oly értelemben ad helyet, hogy a budapesti kerepesi temetőben levő, a székesfőváros köztemetői igazgatósága által vezetett sírbolt-könyvben a «F. Lipót család» nevére bevezetett nagy sírbolt F. János felp. és néh. F. Lipót családjának közös sírboltja ; alp.-eket viszonkeresetükkel elutasítja. Indokok: A temetők, mint közhasználatra szánt területek, a mindenkit megillető használat tartama alatt a forgalmon kivül álló dolog jogi természetével bírnak, s csak különös rendeltetésük megszűntével nyerik vissza forgalmi képességüket. Ebből folyólag a temetők terüle­tére, ezek rendeltetésének megszűntéig szerezhető jogok csak ideig­lenesek s bizonyos időhöz kötöttek lehetnek. Erre utal magának a köz­használatnak volta is, mert a temetőhelyek ily minősége az utolsó te­metkezésig terjed, s ettől számitott 30 év után a temetőhelyek a kor­látlan magánvagyon szempontja alá esnek. A temetőhelyek ezen külö­nös' rendeltetése ügy az állami igazgatás körébe tartozó 'közegészség­ügyi, illetve a hivatkozott tcz. 122. §-a szerint községi, illetve törvény­hozási statutarius jogtárgyuvá tett egészségrendőri szempontok irányít­ják a temetőhelyekre vonatkozólag szerezhető jogok természetét s azok­nak terjedelmét, s e részben jelen per eldöntésének, a most kiemelt szempontokra való tekintettel a belügyminisztérium által megerősített fővárosi köztemetői szabályzatot kell irányadóul elfogadni. Ily értelem­ben kerül tehát eldöntés alá felp.-nek tulajdonjog elismerése czimén inditott keresete, amily értelem az emiitett szabályzattal összhangba hozható, s e részben az, hogy ezen irányadó szabályzat az igényelt tulajdonjogot nem fedezi, azért nem lehet ok a kereset elutasítására, mert a tulajdonjog a használatra való jogot is magában foglalja. Buda­pest székesfőváros 448. szám, a belügym. által 47339/82. sz. a. meg­erősített szabályrendeletéből kitünőleg a köztemető egyes területére csak használati jog szerezhető. A szabályrendelet 2. §. szerint a sírhelyek 30 év után a főváros rendelkezésére szállnak vissza, a sírhelyek hasz­nálati joga tehát csak 30 évre terjed. Az 1876 : XIV. tcz. 119. §-a ér­teim, hatósági engedély mellett felállítható családi sírboltok a köz­temető végleges beszüntetéséig tartatnak fenn, mig a területeknek for­galmi képessége különös rendeltetéséhez képest szünetel. Még ezen hasz­nálati jogot is megköti és a családra korlátozza a szabályrendelet 4. §-a azzal, hog^ a családi sírboltnak jogügylet tárgyává való tételét is kizárja. Ezek előre bocsátása után tehát az a kérdés döntendő el, hogy a per tárgyává tett családi sírbolt használata egyedül néh. F. Lipót családját, vagy e mellett felp.-t is megilleti-e? Meg kellett álla­pítani, hogy a sírbolt nevezett családok közös sírboltja. F. János tanú lehetségesnek tartja, hogy a sirkövet felp. és néh. F. Lipót rendelték meg. Ezen vallomás határozatlan ugyan, de ennek elfogadható indokát

Next

/
Thumbnails
Contents