Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

148 A tulajdonjog tartalma, alanya, tárgya tási költségeket holdankint 200 forinttal véve, mert alp. jogelődei az átalakítást jóhiszemüleg eszközölték, amennyiben attól a kincstár által eltiltva nem lettek; s mert a szakértők véleménye szerint túlnyomó javítás eszközöltetett a szőlők átalakítása által, amennyiben a föld értéke tetemesen növeltetett, indokolván azt azzal, hogy egy hold szőlő 800 forintra, illetőleg levonatván ebből a 150 forintra tehető rét értéke, 650 forintra tehető s kijelentik egyúttal azt is, hogy jóllehet az utolsó években a fagy, a tortrix piileriana és jégverések következtében a kiadások a jövedelmet fölemésztették, szabad kézbőli eladás mellett az általuk előadott becsár elérhető, mihez képest a szőlők előállítására fordított költséget mint hasznos beruházást megítélni kellett. Végre megállapítandó volt a II. tétel e) pontjában követelt eleven sövényért 400 frt, mert a szakértők véleményéből kitetszik, hogy ezen selyemtenyésztésre alkalmas eperfából létesült és az egész földbirtokot övedző eleven kerítés nemcsak haszonhajtó, de a birtok termésének biztonsága tekintetéből szükséges is, minélfogva ezen tételekre nézve az elsőbiróság ítéletét kellett hhagyni. A haszonvételekre nézve a m.-bíróság ítélete azért változtatott meg, mert alp.-t a fentebbiek szerint megilletvén a földekért követelt vételár és megítélt beruházások, azok megtérítéséig jóhiszemű birtokosnak volt tartandó (1889. jar« 17. 4226/88. sz.) = A postaföld jogi természete tekintetében v. ö- még: C. 1883márcz. 27. 7789. szKerítés tulajdona. 225 Nagyváradi jbg.: Alp. tagadása ellenében felp. az általa hivatalt s kihallgatott tanuk vallomásai által vagy másként nem bizonyíthatta kereseti azon állítását, hogy a kérdéses kerítést fentartani és jókarba helyezni alp. tartozik. Nemcsak Nagyváradon, hanem törvényes elvnél fogva mindenütt ugy van az, hogy szolgalmi jog fenn nem állása esetén azé a kerítés, a kinek telkére a kerítés fél eresze kalapjának csepegője esik. Kerítés emelés és fentartás kötelezettsége nélkül, a tanuk vallomásai által törvényesen bizonyított azon ténykörülmény, hogy alp.-nek anyja mint az alp.-i telek birtokosa, a felp.-i és alp.-i telek közötti kerítést saját pénzéből fizetéses embere által javíttatta, a kereseti jogalapra döntő ténykörülményt nem képez. Ezek alapján felp. elutasítandó volt. — Bpesti T.: hh.. — C: A tábla ítélete azért is helybenhagyatik, mert felp. nem bizonyította azt, hogy a kérdésben forgó kerítést helybeli rendszabálynál vagy szerződésnél fogva fentartani vagy felépíteni alp. tartoznék, a tanuk által bizonyított azon körülményből pedig, miszerint alp. jogelődjei azt néha javították, ennek irányában a fentartásra kötelezettség annál kevésbbé következtethető, mivel a kerítés elpusztulásából azokra nézve bekövetkezhetett károsítások, ezen időlegesen történt cselekményeket kötelezettség nélkül is eléggé indokolják. (1886. ápr. 1. 298. sz.) — A birtokvédelem szempontjából v. ö. íent 161. sz.