Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

136 A tulajdonjog tartalma, alanya, tárgya nyilt parancs szerint többé ki nem váltható számos elzálogosított birtokok is teljes tulajdonukká válhattak; sőt az ősiségi nyilt parancs 20. §-a minden kivétel nélkül kimondotta, hogy az, aki az ált. o. p. törvénykönyv hatályba lépte után végrehajtási árverés utján nemesi fekvő javakat vesz, az a megvett jószág teljes tulajdonát szerzi meg. Az ált. o. polg. törvénykönyv hatályba léptetéséről szóló nyiltparancsok utalnak ugyan egész általánosságban a magánjogokat korlátozó külön szabályokra s ezeket, valamint az egyházközségeknek s ezek tagjainak öröklési képességére vonatkozó külön szabályokat is épségben hagyják; az absolut korszakban sem tétettek azonban megfelelő intézkedések arra, hogy a holtkézről szóló törvényeknek minden irányban érvény szereztessék, amint 1848-ig sem gondoskodtak arról, hogy a jogsérelemből (ex praejudicio) indított kereset esetén kivül a holtkézi törvények ellenére történt szerzések hatályon kivül helyeztessenek. Sőt az 1853. és 1854. évben kibocsátott legfelsőbb úrbéri nyiltparancsok, valamint a korábban érvényben volt és a későbbi törvények folytán történt birtokszabályozások alkalmával is a vagyonosabb volt földesurak a katholikus plébánosoknak és plébániáknak számos helyen illetőségükön felül jelentékeny ingatlanokat juttattak anélkül, hogy az ekként eszközölt szerzések jogi érvénye bármely oldalról is kérdés tárgyává tétetett volna. Az amortisationalis törvényeknek az 1855. évben kötött, de az ország törvényei közé be nem iktatott concordatum által eltörlésének ténye jogilag nem bírhatott ugyan megszüntető hatálylyal, a hazai törvényeknek 1861. évben történt visszaállításával azonban a holtkézi törvények a visszaállított élő törvények sorába tartozóknak még sem tekinthetők : mert, amint ez már fentebb kifejtetett, az ősiség és a királyi jogból folyó háromlási jog eltörlésével megszűntek azok a viszonyok, melyeknek védelme ezeknek a törvényeknek főczélja volt; és mert a hatályban fentartott ősiségi nyiltparancs ingatlan javaknak a korábbi hazai jogunk szerint szokásban volt elzálogosítását jövőre jogérvénytelennek nyilvánítván, a telekkönyvi jelzálogrendszer behozatalával az egyházak, egyházi testületek s egyházi személyek is utalva lettek arra, hogy pénzeiket jelzálogi biztosíték mellett helyezzék el; már pedig a jelzálogszerzéshez való kétségbevonhatatlan jogosultságuknak csak ugy van gyakorlati értéke, ha egyúttal azzal a jogositványnyal is bir-