Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

132 V tulajdonjog tartalma, alanya, tárgya a telek tulajdonosa, a végrehajtató pedig csak a telek vagy csak a felépület tulajdonosa ellen vezet végrehajtást és az osztott tulajdont képező ingatlan értéke a telket és a felépítményt összevéve 500 frtot meg nem halad, az 1881 : LX. t.-cz. 156. §-a alkalmazást nem nyerhet. Az 1881 : LX. t.-cz. 156. és ezzel kapcsolatos 157. §§-ai — amint rendelkezéseikbői nyilvánvalóan kitűnik — csak az egymásul tulajdonközösségben álló (hányadokkal biró) tulajdonostársak viszonyára tekintettel engedik meg az egyik tulajdonostárs ellen vezetett végrehajtás esetén azt, hogy a törvényes előfeltételek fenforgása mellett az egyik tulajdonostárs ellen vezetett végrehajtás következtében a másik tulajdonostársnak végrehajtás alá nem is vont jutaléka szintén el legyen árverezendő. Az osztrák polgári törvénykönyv 357. §-a értelmében vett osztott tulajdon viszonya azonban a tulaj donközösségi viszonytól egészen eltérő s más jogi természettel biró jogi alakulat. A két jogviszony különbözőségénél fogva tehát a tulajdonközösség esetére megállapított jogszabályok az osztott tulajdon viszonyára nem alkalmazhatók. Támogatja a törvénynek ily értelmezését az is, hogy az 1881 : LX. t.-cz. 156. §-a kétségtelenül kivételes intézkedést • képez (kivételt az alól az általános szabály alól, hogy a végrehajtás csak a végrehajtást szenvedett ellen s ennek vagyonán foganatosítható), a törvénymagyarázat szabályai szerint pedig a törvény kivételes intézkedése a kiterjesztő magyarázást vagy analóg alkalmazást meg nem türi. Támogatja továbbá annak figyelembevétele is, hogy a teleknek és feliilépitményeknek együttes elárverezése esetén az a körülmény, hogy az egybeolvasztott vételárból mi esik a telekre és mi a felülépítményre, meg sem határozható, a mi a kielégítési sorrendnek szabályszerű megállapítását lehetetlenné tenné. Győrött, 1894. máj. 18. Hitelesítve 1894. május. 23. (A határozattárba felvett 2. sz. polg. határozat.) = V. ö. az alább 243. sz- a. közölt határozatot és jegyzetét. 206 C: Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával V. Márton alperes csak 48 írt tőkét köteles felpereseknek megfizetni. Indokok: Tekintve, hogy a g.-i 37. sz. telekjegyzőkönyv A) lapján az alperes és neje által megvásárolt ingatlan jogi természete kitüntetve van, e szerint pedig felperesek jogelődét a telekkönyvben foglalt ingatlan tulajdonjoga, mig alperes és neje jogelődét a használati é? épület tulajdonjoga illeti meg; és tekintve, hogy alperes és neje ezen ingatlant, ugy a közlegelőből való tartozékát csakis a telekkönyvileg kitüntetett minőségben szerezhették meg, minthogy a jogelőd is csak ilyen megosztott minőségben birta; ennélfogva alperes és neje az érintett ingatlan használatáért szerződésileg kikötött ellenszolgálat terhét viselni köteles; tekintve azonban, hogy ezen ellenszolgálat minősége és mennyisége a jelzett telekkönyvben kitüntetve nincs, s igy az csakis az 1845. évi április 24-én kelt és csakis személyes kö-