Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

A tulajdonjog alanya 133 telezettséget tartalmazó szerződés alapján állapitható meg: mindezeknél fogva alperest csakis azon időtől kezdve lehetett a használatért kikötött elienszolgálat értéke megfizetésében elmarasztalni, amidőn alperes és neje az ingatlant megszerezte. (1889. decz. 10. 8258. sz.) 207 C: Felp. a íelülépitményre nézve alp. javára eszközölt tulajdonjogi bekebelezést azon az alapon kéri töröltetni, mivel a jelzett ház tűzvész folytán teljesen megsemmisült s alp.-t, illetőleg jogelődeit pedig kizárólag csakis a felülépitmény tulajdona illette, a nélkül, hogy alp.-nek azon területhez, melyen a leégett ház állott, egyúttal haszonélvezeti joga lett volna; az épület elenyészése következtében tehát alp.-nek a telek további használatához való joga is megszűnt. Mintha felp. azt a szerződést, mely közte és alp. jogelődei között a jelzett ingatlanon emelt épületre nézve létrejött, be nem csatolta^ a kérdéses jogviszony elbirálása tekintetében egyedül, a tkvbe bejegyzett tulajdonjog szolgálhat irányadóul. Az eredeti felvétel alkalmával a telek tulajdonosául Bártfa város közönsége, a felülépitmény tulajdonosául pedig K. János és társai — alp. jogelődei — lettek helyszínelve. * tkvben feltütetettezen tulajdoni jogviszonyból pedig okszerűen következik, hogy alp. jogosítva van a kérdéses telken a légett ház helyett uj épületet emelni. (1890. szept. 24. 2161. sz.) B) A tulajdonjog alanya. Szerzöképesség. Holtkéz. 208 Pozsonyi tsz.: A tulajdonjog bekebelezésére irányuló ezen kérelem elutasittatik, s mint ilyen a pozsonyi 5029. számú telekkönyv B. lapján feljegyzendő, mert egyházi személyek a hatályban még mindig fennálló régibb hazai törvények (különösen az 1647. évi XVII. és 1715. évi XV. tcz. 4., 5. §§.) szerint világi ingatlan javak szerzésére csak fejedelmi, illetve most kormányhatósági jóváhagyás mellett lévén jogosítva: a becsatolt szerződés ily értelemben jóváhagyva nem lett. (1893. nov. 17. 5192. sz.) Pozsonyi T. : Az elsőbiróságnak végzését helybenhagyja, mert az egyházaknak és egyházi személyeknek ingatlan javak szerzésére vonatkozó képessége az elsőfoiróság által idézett régibb és hatályon kivül nem helyezett törvényekkel korlátoltatott; és mert a kérvény alapját képező okirat a megkivántató fejedelmi, illetve kormányhatósági jóváhagyást nélkülözi, és ekként, minthogy az okirat jogérvényessége hivatalból vizsgálandó, a kért bekebelezés a telekkönyvi rendt. 69. §-a értelmében megtagadandó. (1894. márczius 1-én, 6549. sz.) = Ez álláspontot elhagyta a C. 63. sz. t- ü. döntvényével. L. a következő határozatokat.