Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

110 Birtok Bpesti T.: Az elsőbiróság Ítélete megváltoztatik, felp.-ek keresetükkel elutasittatnak. Indokok: Felp.-ek keresetüket arra alapítják, hogy Alsó-Lajosmizse és Bene pusztán 306 jogosult részére a legelőilletőség egy tagban méretvén ki, az ezen legelőilletőséghez jogosítottak 1869. évben B. szerint egymás közt akként szerződtek, hogy azon területet legelőül közösen fogják használni, ennek folytán felp.-ek, kik a fentebb jelzett szerződési jogviszonyba szintén beléptek, a többi közös birtokosokkal a kérdéses 2022 hold területű legelőt egy tagban osztatlanul 1869. évtől kezdve folyton használták, mígnem 1885. évben alp. bizonyos részleteken építkezvén, árkot ásatván s több holdnyi területet felszántván, ezen részleteket a közös használat alól elvonja. Jogkérdések elbírálása a sommás visszahelyezési per körén kivül esvén, a B) alatti szerződésből a szerződő felek által származtatható igények e perben elbírálás tárgyát nem képezhetik: a miért is azon szerződés valódisága és azon kérdés, vájjon azon szerződés eredetije létezik-e, vájjon az évekkel ez előtt megszüntettetett-e, vagy érvényben van-e, e perben perdöntő körülménynek nem tekinthető. A sommás visszahelyezési perben vizsgálat tárgyát csupán az képezi, vájjon felp. birtokában volt-e az állítólagos megháboritás előtt azon dolognak vagy jognak, melybe magát visszahelyeztetni kéri s fennforog-e alp. részéről birtokháboritási tény. Felp.-ek azon állítását, hogy a kérdésben forgó területen a legelőilletőség minden egyes birtokosnak elkülönítve adatott ki s a telekkönyvben kizárólagos tulajdonául vétetett fel, kétségbe nem vonván, önként következik, hogy az összes birtokosok az egész területnek, mint közösnek birtokában nem voltak, s igy a terület birtokába való visszahelyezést sem az összes birtokosok nem követelhetnék, sem azok közül egyesek nem követelhetik. Kérdés még, vájjon felp.-ek a B) alatti szerződésből származtatott s állítólag annak alapján gyakorolt legeltetési jog birtokában voltak-e? Felp.-ek, alp.-nek erre vonatkozó tagadásával szemben tanukra hivatkoztak, a kihallgatott tanuk vallomásai azonban felp.-ek birtoklását nem bizonyítják. Ezek szerint a felp.-ek által folytatott joggyakorlat bizonyítva nem lévén, s a B) alattin alapuló gyakorlat egyesek részéről már évekkel előbb megbontatván, a sommás visszahelyezésnek alaptételei hiányzanak. (1885. jun. 23. 22905. sz.) C.: A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1887. aug. 24. 6375/1887. sz.) ~ Ugyanígy C-: «Tekintve, hogy a per során kihallgatott tanuk vallomása által felp.-nek kizárólagos birtoklása s használata bizonyítva nincs; tekintve, hogy felp.-nek néhai atyja s II r. alp. férje, K. Béla hagyatékának tárgyaláskor 188C. juL hó 29-én felvett jegyzőkönyv is azt tanusitja,_ hogy felp. örököstársai a hagyatéki vagyon jövedelmeire az özvegyi jog korlátozása végett zárlatnak elrendelését kérték, e szerint felp.-nek a keresetben megnevezett erdőrészben teljes kizárólagos használati jog nem is^ lehetett, onn<'<|fogva feip. sommás visszahelyezés iránti keresetével az alsóbiróságoktól eltérően utasítandó volt. (1890- márcz. 7. 9758. sz.)»