Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 22. kötet (Budapest, 1912)

Törvényes (özvegyi) öröklés. 153 örökösödés folytán szállottak néh. P. S.-ról, ennek leszármazói P. I. és P. L. jogán ezeknek egyenes leszármazóira, felperesekre és hogy ezen ingatlanok haszonélvezeti joga felperesek nagyanyját, özv. P. S.-nét illeti, a ki elmegyengeség miatt gondnokság alatt áll és gondnoka I. P. L. Felperesek kereshetőségi joga ellen alperesek azon kifogást emelték, hogy II. r. felperes kiskorú, tehát az özvegyi jog korlátozásának helye nem lehet. Ezen alperesi kifogás alaptalan, mert ámbár az I. T. 16. §-át a bírói gyakorlat olyként értelmezi, hogy a mennyiben az özvegy t. és t. gyám minőségében sem az örökhagyó rendelkezése, sem pedig az özvegy helyett más gondnok kirendelése által változás be nem áll, helyesen a t. és t. gyámságtól megfosztva nincs, az özvegyi jog korlátozását csak a nagykora gyermekek kérelmezhetik, miután ezen gyakorlat forrása onnan indul ki, hogy a kiskorú gyermekek vagyonát az özvegy, mint t. és t. gyám az 1877. évi XX. t.-cz. 35. §-a értelmében számadás kötelezettsége nélkül ngy is élvezi, tehát ha az özvegyi joga korlátoztatnék is, a hagyaték haszonélvezetében gyámi joga alapján még sem lenne megszorítható, jelen esetben felperesek alperes unokái, tehát alperest az 1877. évi XX. t.-cz. 35. §-a alapján a számadásnélküli vagyonkezelés joga meg nem illeti, tehát alperessel szemben a fenti joggyakorlat által elfogadott irányelvek annál kevésbbé érvényesülhetnek, miután a nem vitás tényállás szerint alperes gondnokság alatt áll és igy a hagyatéki vagyont nem ő kezeli, a kiskorú tartásáról nem is ö gondoskodik. Ép igy alaptalan alperes azon további, a kereshetőségi jog ellen emelt kifogása, hogy felperasek az özvegyet korlátozott özvegyi joga iránt biztosítani tartoztak volna és csak ennek ellenében kérhették volna az özvegyi jog korlátozását, mert felperesek az özvegyi jog korlátozását a korlátozott jog egyidejűleg telekkönyvi bekebelezése ellenében kérték, már pedig a telekkönyvileg bekebelezett jog teljes biztosítéknak tekintendő. Ezek alapián az alperesi kifogások ellenében felperesek kereshetőségi jogát megállapítani kellett. A lefolytatott szakértői becsű folyamán a szakértők által egybehangzóan előterjesztett vélemény alapián ténvkénf állanitható meg, hogy az özveeryi haszonélvezeti jog tárgyát kénező ingatlanok évi tiszta jövedelme azok elhanvagolt rosszul kezelt állanota daczára 744 K. imbár a szakértők özv. P. S.-né aln^res viszonyait, környezetét, állaootát beható fitrvelpmbe vétele mellett adott egyhaneru szakvéleménve alánján npvpzett özvesrvi tartus, ellátása, gondozásának ecvenertéke évi 200 K-ban államtották meg, mégis a bíróság abból, hogy az életviszonyok figyelembe vé-