Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

6 A Curia bíráskodása képviselőválasztási ügyekben 5. hogy Weisz Jakab szavazata az I-ső szavazatszedő küldöttség által 147. sz. a. felvétetett, holott az Amerikában van s helyette Izsák Jakab szavazott. IV. Hogy Baráth István Mái hé Lászlóra leadni kívánt szavazatát Horváth István helyetles választási elnök visszautasította, holott az a vásárosnáményi 1910. évre érvényes választói névjegyzékben föl van véve. Mindezeket a tényállításokat kérvényezők tanukkal kívánták bizonyítani s az I. alatt felsorolt eseteknél az 1300. évi XV. törvényczikk 3. §. 2. pontjára — a II. alatt felsorolt esetekre nézve ugyanazon förvényczikk 3. §.. 10. pontjára, — a III. alatt felsoroltaknál a 4. §. negyedik bekezdésére, — végül a IV. alattinál ugyanezen szakasz harmadik bekezdésére hivatkozva kérték az összes megtámadott szavazatokat a megválasztott képviselőre esett szavazatokból levonni, illetve Máthé Lászlóra esett szavazatokhoz hozzáadni, s ekként az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §-a 27. pontjának tényálladékát megá 11aoitani: a választást érvénytelennek kimondani s az idézett törvény 28. §-a alapján előterjesztett kérésnek helyt adni. A megválasztott képviselő meghatalmazottja tagadta a kérvényezők részéről fölhozott összes tények valóságát, sőt 1—75. alatt csatol a kérvényezők által felsorolt választók részéről kiállított nyilatkozatokat, csatol hiteles alakban kiállított bizonyítványokat, amelyek tartalma a kérvényezők összes tényállításait megczáfolja s a valódi tényállást megállapítja. Felhozza továbbá, hogy az 1809. évi XV. t.-cz. 3. §-ának 27. pontja alá egyedül a IV. alatt érvényesített esetek vonhatók; — minthogy pedig ebben a fejezetben csupán öt szavazat támadtatott meg, s ez a 89 szavazattöbbség lerontására nem elegendő; minthogy továbbá a most idézett pontban körülirt érvénytelenségi ok. mint teljesen önálló ok sem a 3. i§. 2-ik, sem a 3. §. 10-ik pontiában körülirt érvénytelenségi okkal össze nem kapcsolható, de különben is a 27. pont, szemben a kérvényezők által felhívott többi törvényhelyekkel a választás érvényességét feltételezi, kérvényezők pedig a választást érvényteleníteni s ezzel kapcsolatosan helytelenül a 25. §. alapján a választás törvényes eredményének megállapítását kérték. A kérvényt első sorban abból az okból, esetleg pedig bizonyítási eljárás mellőzésével azért kérték elutasítani s kérvényezőket a költség megfizetésére kötelezni, mert a kérvényezők részéről felhozott összes tényállítások a bemutatott bizonyítékokkal megcáfoltattak Péchy Tamás és az ítélet rendelkező részében névszerint megnevezett társai, mint választásvédők az 1899. évi XV. t.-cz. 35. §-a értelmében meghatalmazottjuk utján csatlakoztak a megválasztott képviselő részéről előterjesztett védelemhez, egyszersmind ellenkér-