Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)
pénzügyi osztályának határozatai 75 (127. tétel.) Az ingatlan felett kötött jogügylet illetékszabás végett a bélyeges illetékszabályok 127. §. b) pontjának negyedik bekezdése alapján a telekkönyvi hatóság helyett a telekkönyvi betétszerkesztő bizottság utján is érvényesen és joghátrány nélkül bejelenthető. (13823/1909. P. szám.) /. oszt. kereseti adó. (1875: XXIX. t.-cz. 2. §. I. b és c pont; 7. §. c pont.) Kőbányákban darabszámra dolgozó, vagy általányban dolgozó és felmondási időhöz kötött kővágók I. oszt. ker. adót tartoznak fizetni. (21530/1907. P. szám.) Napidijas hivatalszolgák napszámosoknak tekintendők és az I. osztályú kereseti adóval nem terhelhetők. (Kb. 2086/908. P. sz.) HL oszt. kereseti adó. A sorsjegyekkel való kereskedésből származó jövedelem után fizetendő III. osztályú kereseti adó megállapításánál az el nem árusitott sorsjegyekre esett nyeremények összege az adóköteles keresethez hozzászámítandó. Kb: Általában a tőkevagyon értékének emelkedése nem jövedelem s igy nem tekinthető jövedelemnek a tőkevagyon értékének emelkedése akkor sem, ha az véletlen esemény következtében állott be és pedig azért, mert ez az értékemelkedés a termelési, üzleti tevékenységtől teljesen függetlenül állván elő, termelési vagy üzleti tevékenység eredményének vagy tőke hozadékának nem tekinthető. De viszont nem kétséges, hogy az az érték, amely az üzleti tevékenység következtében áll elő, az üzleti tevékenység eredményének meghatározásánál számításba veendő, még akkor is, ha előállása véletlen eseménynyel függ össze. Minden üzleti tevékenység eredménye a piaczi áralakulástól és egyéb többé-kevésbbé véletlen eseménytől függ; a véletlen előnyösen vagy hátrányosan befolyásolhatja az üzleti eredményt: természetes tehát, hogy az ily véletlen folytán beállott nyereség, valamint viszont veszteség is az üzlet eredményének meghatározásánál számításon kivül nem hagyható. Az osztálysorsjegy elárusítóra nézve az elárusitás végett beszerzett sorsjegy áru- és nem tőkevagyon. A húzások után megmaradt sorsjegyek azon véletlen folytán, hogy ki sem húzattak, értéktelenekké válnak; és mert áru a sorsjegy s nem a tőkevagyon része, a veszteség üzleti veszteség. De ép ugyanezen oknál fogva üzleti nyereség a sorsjegyért nyereménynyel történt kihúzása folytán a rendes eladási áron felül bevett összeg is. Az
